Halandzsa

Egy fáradt, utolsó hónapjait élő, ellenzék által bojkottált parlament fogadta szerdán a Nép Házában Traian Băsescut, aki ezúttal is, akárcsak legutóbb, tavaly júniusában félig üres teremben volt kénytelen elmondani üzenetét az állítólagos legaktuálisabb belpolitikai témákról.

Hab volt csak a tortán, hogy a páholyokból a kormánypárti tapsnok meghívottak nem kímélték tenyerüket, a jelenlegi hatalommal elégedetlenek pedig a páholyokból röpcédulákat szórtak a honatyák fejére, s egy adott pillanatban kórusban követelték az államfő lemondását,  sőt, Mihály király nevét is említették, amíg el nem távolították őket.

Államelnökünk, ami igaz, igaz, nem jött ez utóbbira sem zavarba, kényszeredett nevetéssel kísérve azt mondta a protestálóknak, hogy akkor menjenek hozzá.

Az egyszerű polgár, aki időt szakított magának, hogy meghallgassa az államfő osztályfőnöki óráját nem sokkal maradt, legfeljebb azt jegyezte meg, hogy előfordulhat mégis: e választási év június elsejéig visszaállíthatják a költségvetési alkalmazottak megcsappant eredeti fizetését, hisz ha a főnök így akarja, ez akár igaz is lehet, bármennyire is újdonság e hír.

A nyugdíjakról viszont nem hallhatott semmit, ami még nem sokat jelent, hisz a szavazók többsége nyugdíjas, ha nem adnak e kategóriának is egy kis könyöradományt, aligha számíthatnak szavazatuk parányi részére is.

Az üzenet végén azt is megjegyezhette magának a polgár, hogy Băsescu nincs vitában az Európai Bizottsággal, mint Orbán Viktor, nem félti az Uniótól Románia szuverenitását, legalábbis elhallgatja, hogy az, bizony, egyre csorbul, amit majd az új alkotmánynak is tükröznie kell, mint ahogy azt is, hogy Románia hű híve és harcosa az Egyesült Európai Unió megteremtésének.

A többi, amit a hosszúra nyújtott üzenet tartalmazott, lerágott csont: az is, ahogy az államfő a hatalmi honatyákat dicsérte, az is, ahogy az ellenzéket az állam aláaknázásával vádolta, az is, hogy nem mondott le se az ország területi-adminisztratív átszervezésének, se az egykamarás parlament létrehozásának gondolatáról, se arról, hogy a választásokon csak személyekre lehessen szavazni, mégpedig egyfordulós rendszerben.

Régi igazság: aki sokat beszél, keveset mond.