Ha jól belegondolunk: sok, ma számunkra, itt, Romániában fontosnak tűnő ügy – az államelnök–USL-vezetők, USL-vezetők egymás közti marakodásának ügye, például – eltörpül az emberiség nagy és valóban fontos ügyei mellett.
Budapesten tegnap fejeződött be a Víz Világtalálkozó. Záróközleményét, e cikk írásának időpontjában még nem volt alkalmunk megismerni, de a probléma jelentőségének felismeréséhez ennek nincs különösebb súlya.
Közismert tény: élelem nélkül több hétig elélhet az ember. Víz nélkül legfeljebb néhány napig. (Ennél már csak a levegő hiánya a szörnyűbb.)
A budapesti világtalálkozó, amelynek megrendezése – a vízgazdálkodásban, vízmérnökösködésben nagy hagyományokkal rendelkező – Magyarországnak jutott, globális, nagy hatósugarú kérdést tárgyalt. A víz, pontosabban az ivóvíz, a Föld egyik legértékesebb erőforrása, ennek biztosítása világszerte a legfontosabb kérdések egyike az emberiség jövője szempontjából. Senkit ne tévesszen meg a hazai helyzet, főleg ne az aradiakat. (A Maros-parti város 2013-ban sem kényszerül arra, hogy folyójából szűrje az ivóvizet, mint annyi más helység Európa- és világszerte, hiszen csodálatos föld alatti készletekkel rendelkezik, sőt, exportálni is képes.)
De hányan tudják, hogy Afrikában, a Szahara alatti övezetben egy lakos (főleg nő), naponta hat óránál (!) többet tölt a családja számára szükséges ivóvíz beszerzésével?
A Föld vízkészletének mindössze 2–2,5%-a édesvíz (nagy része az Északi- és Déli-sarkon jég formájában található), az édesvíz pedig létfontosságú a biológiai, társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén. Történelmileg rövid idő alatt 12 ezer köbméter/személy/évről 5500-ra csökkent a felhasználható ivóvíz mennyisége, és 1000 köbméter/személy/év alatt már nagyon nagy a baj. Márpedig 2030-ra várhatóan 40%-os globális vízellátási hiány következik be. Sok idő tehát nincs a gondolkodásra és döntésre. Megoldást kell találni, globális szinten a legfontosabb vízügyi kérdésekben – az ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízkezelés, integrált vízgazdálkodás, nemzetközi vízügyi együttműködés, innovatív vízügyi technológiák ügyében –, az ENSZ 2015 utáni fejlesztéspolitikai prioritásainak meghatározásához.
Hogy lesz-e áttörés vízügyben 2013 októbere után, abban, sajnos – sok világ- és egyéb konferencia következményeinek ismeretében – nem lehetünk biztosak.
Hozzászólások