Megy? Nem megy? Lemond, nem mond le? Leváltják, nem váltják le június 1. előtt?
Az olvasó azonnal kitalálhatta, hogy e kérdések Boc miniszterelnökre vonatkoznak.
Kedden, a kora délutáni órákban az egyik hírügynökségünk már be is jelentette kormányfőnk valószínű távozását, amelyről úgynevezett biztos forrásokból értesült.
Ugyanezt állította ugyanakkor, ugyancsak biztos forrásokra hivatkozva Năstase volt miniszterelnök is.
Tény, hogy aznap a Tisztelt Ház vezetőségének bizonyos magas rangú kormánypárti „nehéz” emberei olyan hangosan tárgyaltak erről a kérdésről, hogy a tőlük távol állók is meghallhassák, ami nem lehet véletlen a jelenlegi politikai pókerjátszmában.
Igaz, az említett hírügynökségi gyorshír megjelenése után két óra sem telt el, s Boc miniszterelnök határozottan cáfolta a kiszivárgott vagy kiszivárogtatott valós, vagy hamis információt, ami viszont önmagában még semmit sem jelent.
Annál is inkább, mivel a miniszterelnök esetleges lecseréléséről Băsescu elnök is tett korábban néhány megjegyzést, sőt, a politikai élet ismerői közül sokan úgy vélik, az államfő azért tett meg mindent a miniszterelnök pártelnökké való újraválasztásáért, hogy aztán a kormány éléről lecserélhesse.
Egy technokratára.
Csakhogy a koalíciós partner, az RMDSZ ezt a variánst ellenzi, hiszen jogosan véli úgy, hogy ha a miniszterelnöknek nincs párttámogatottsága, az RMDSZ követeléseinek is lőttek.
Komoly akadály, az RMDSZ koalícióban maradása nélkül ugyanis felborul az amúgy is törékeny parlamenti többség, a parlament nem adná áldását tehát egy technokrata miniszterelnökre.
A kabátujjból újra és újra előkotort Stolojan-variánsra sincs remény: Sztoli nem bolond vállalni a tisztséget, megfelelőbb számára az EU-képviselőség.
Ott állunk, hogy továbbra is miniszterelnök kerestetik, olyan pedig, akit a parlament is megszavazna, egyelőre nem találtatik.
Bonyolítja a helyzetet, hogy kormányátalakításra hamarosan mindenképpen sort kell keríteni, ha másért nem, legalább azért, hogy új munkaügyi minisztert találjanak, mert egyelőre az sem találtatik, ezt a tárcát viszont álláshalmozással Boc miniszterelnök is csak negyven napig cipelheti a hátán.
A Ceauşescu-rendszerből örökölt és jól ismert káderforgatás módszere és taktikája most abba a nehézségbe ütközik, hogy nehezen találnak olyan megfelelő párt- és Băsescu-hű kádereket, akiknek semmi vaj sincs a fejükön, s akiket a parlament és a közvélemény is elfogadna.
Hozzászólások