Tizenkét évet jártam elemi- és középiskolába, ezekből az évekből nyolc és felet katolikusba – római katolikusba. Ami hasznosat belém ültettek az életre szóló, ami fölösleges volt az, ha nem is pergett le, lekopott rólam. Tanítóimra, tanáraimra csak hálával, szeretettel gondolok vissza. Szerencsés diák voltam, az új rendszer iskolájában, világiban – igaz, az ősi épületben – is nagyon jól éreztem magam.
Tanárként, két iskolámban, a „hely szelleme”, a katolikus intézetből visszamaradt kollégák barátsága emlékeztetett nagyváradi alma materemre. Egy kedves kolléganőmmel, aki nyolc éven át református gimnázium diákja volt, nagyon jól szót értettük. Okosak, óvatosak akartunk lenni – túlzottan gyávák is voltunk olykor –, amikor kis kanállal mertünk csak csepegtetni diákjainkba valamit, a felekezeti iskolában tanultakból.
***
A teljes anyagot a Nyugati Jelenben olvashatják.
Az előfizetési feltételekről a 0257/280-751-es telefonszámon lehet érdeklődni.
Hozzászólások