Az Aradon pénteken átrobogott csíksomlyói szerelvény volt számomra kirakatexpressz. Átfutott az állomáson, maroknyi ember kiment integetni, oszt ennyi.
Kirakatexpressz volt, és nem jelképezte az összetartást, a lakhelytől függetlenül egyenértékű magyarságot. Onnan kirakat-, innen kényszerexpressz. Mert amennyiben a szerelvénnyel Budapestről szimbolikusan, de jelezni szeretném a Kárpát-medencében a magyar összefogást, akkor Románia területén minden érintett megyeszékhelyen megállok, és tíz utast felveszek. Mondom, szimbolikusan, a megkülönböztetés nélküli összetartozást jelezvén. Hogy a leköszönő magyar kormánynak mit jelent a Csíksomlyó Expressz, jelezte, hogy nem a Romániával napi kapcsolatban álló, száz százalék állami MÁV-ra bízták a különvonatos szállítást, hanem a soproni GySEV (Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút, német neve Raab–Ödenburg–Ebenfurter Eisenbahn) részvénytársaságra, amelynek a MÁV 65 százalékos tulajdonosa. Amely egyébként „hétköznapokon” nem küld szerelvényeket ide, nem is értem, miért hőzöngtek errefele, hogy a szupermozdony Taurus elé Kürtösnél román mozdonyt ragasztottak. Úgy gondolom, a Csíksomlyó Expressz esetében a mozdony századrangú, s ha az összetartozást akarjuk szolgálni, jelezni, akkor mozdonyilag kompromisszumokat kötünk, s az sem érdekel, hogy az exkommunista román–szerb barátság jegyében gyártott Rade Koncarok húzzák a vagonokat Kürtöstől a végállomásig.
Már amennyiben nem startból anyaországi píár az érdekem, és magasról csepegtetek az itteni helyi magyar érdekekre, érzelmekre. Sajnos a szerelvény, tetszik vagy sem, magyarországi arcképrendezvény volt, amelynek szervezői nem akarták kijátszani, levajazni a CFR vízköveit.
Pedig tudhatták, hogy a CFR errefele talán az utolsó agyonkövesedett, nyitásra, európai gondolkodásra, határtörlésre alkalmatlan, rrrromán bunkósággal átitatott állami vállalat. Amellyel marha nehéz tárgyalni, de mivel az RMDSZ kormányon van, Csíksomlyó ürügyén egyszer évente, a fogaskerekek ismeretében és kellő kenőolajjal ellátva kivételesen elmozdítható, érdekeltté tehető a vezetőin át, na, ennél finomabban már én sem tudok fogalmazni. Például, a Taurus ellen most emelt műszaki kifogásokat startból lesimíthatnák.
Na, román műszaki kifogások: mivel már a csecsen vasút is korszerűbb, mint a román, minden, ami a CFR mozdonyainál, váltóinál modernebb, azt itt leszarvasbőrözik és kipöccintik. Egy példát mondok: Budapesten a Keletibe évtizedek óta szlovák, osztrák, horvát, szlovén mozdonyok húzzák be az érintett országokból érkező szerelvényeket, az egyetlen kivétel Románia meg a CFR. Hülyén hangzik, de igaz, hogy a magyar, szlovák, szlovén, osztrák mozdonyok jelzőrendszer-érzékelő, biztonsági felszerelése, hadd ne soroljam, korszerűbb, mint a román vasúti infrastruktúra. Magyarul, itt alkalmatlanok. A román Rade Koncarok pedig alkalmatlanok a Kürtöstől arrafele kiépített vasúti infrastruktúrához, felszereltségét tekintve maximum úgy haladhatna Lökösházától arra, hogy a segéd-mozdonyvezető fut a szerelvény előtt, és ordít, ha pirosat lát.
Ezért nem véletlen, hogy Kürtösnél három évvel az unióba lépés után is mozdonyt cserélnek. Plusz a mentalitás, hogy magyar mozdony nehogy mán’ megfertőzze az aradi depót, de ebbe most nem mászok bele.
Csak remélem, hogy az új magyar kormánnyal a vitorlában 2011-re sikerül megvajazni a román vasút váltóit, jelzőlámpáit és irodai foteljeit, lesz politikai akarat egy, az expresszel jelzett magyar összefogásra. Műszaki kompromisszumok árán megállni Aradon, Déván, Gyulafehérváron, Segesváron, Brassóban és legalább tíz-tíz utast felvenni.
Végre a szervezők is elhihetnék, nincs megalázóbb, mint magyarként integetni a magyar vonatnak Aradon, aztán futni az autóhoz, buszhoz, hogy idejében Csíksomlyóra érjen az ember.
Hozzászólások