Lépcsőfokok

Ezekben a rendkívüli kánikulai napokban a józaneszű polgár még annyira sem figyel oda a politikára, mint egyébként, a feltűnési viszketegségben szenvedő pénz-, vagy botcsinálta politikusok így hát fura ötletekkel, ellenfeleik becsmérlő gyalázásával, álhírekkel, utcai kártyajósnők színvonalát is alig elérő jövőmondásokkal próbálják felhívni a figyelmet magukra és pártjukra.

A Nagy-Romániás Vezér, aki arra számít, hogy a következő választásokon ismét előveheti a magyar kártyát, most még csak a keresztényit húzta ki zsebéből: e hét elején azzal állt elő, hogy Brassóban felállítja annak a  harminc méteres brazil krisztusi szobornak a másolatát, amelyet turisták millió látogatnak, hogy a Megváltó Jézus szobrával váltsa meg Romániát.

Újdonsült munkaügyi miniszterünk, aki szolgalelkű elnöki tanácsosi tevékenysége elismeréseként került fontos és magas posztjára, nem a munkanélküliségről, nyugdíjakról, elbocsátásokról, társadalmi segélymegvonásokról nyilatkozik, hanem újabb Hófehérke-meséket talál ki képzelt vagy valós pártokról.

Azt állítja, hogy a következő államfő Oprescu doktor lesz, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártszövetség mást akar, különben is szerinte az ellenzéki pártszövetség fel fog oszlani, a következő választásokat is a jelenlegi fő kormánypárt nyeri meg.

Amely e nyarat arra szeretné felhasználni, hogy a közé és az ország népe közé emelkedett betonfalat megpróbálja feltörni, a kormány népszerűtlenségét valamelyest csökkenteni, hogy aztán a jövő évi választások előtt néhány látványos, populista intézkedéssel el tudja feledtetni a szavazópolgárokkal, hogy legutóbbi voksukkal rossz lóra tettek.

Ki is adták az ukázt a párt vezetőinek és tagjainak: mutassák magukat gyakrabban a nép között, júliusban és augusztusban vegyenek részt az ilyenkor szokásos faluünnepségeken, dinnye-, paradicsom-, hagyma- és egyéb fesztiválokon, a helyi kulturális, sport-, és egyházi rendezvényeken.

Ami még rendben is volna, de a hangnem, ahogy e parancs elhangzott felháborító: azt üzenték Föntről Le, Bukarestből a Vidékre, hogy a Területen le kell ereszkedni (să coboară) az emberek közé.

Azt nem mondták meg, hogy hány lépcsőfokot kell leereszkednie e pénz- és botcsinálta, fennhéjázó politikai uralkodó elitnek ahhoz, hogy népszerűségi fürdőt vehessen az egyszerű polgárok között.

Amely akár füttyfürdővé is válhat, ha a nyári események szervezői nem lesznek elég elővigyázatosak.