Mélyállami csápok

Kemény fába vágta a fejszéjét Ilie Bolojan PNL-elnök és Dominic Fritz USR-elnök a két párt közötti politikai szövetség minapi megkötésénél. Nemcsak a PSD-vel és az AURr-al való együttműködést utasítják el, hanem a mögöttük álló erők befolyásának visszaszorítását tűzték ki célnak.

Bolojan nyilvánosan idézte fel, hogyan kötötték meg zárt ajtók mögött 2021-ben a PNL és a PSD közötti kormánykoalíciót. „A döntést más irodákban hozták meg, a PNL vezetősége csak formalizálta”. Dan Vâlceanu, a Cîțu-kormány korábbi pénzügyminisztere a Recorder dokumentumfilmben kijelentette, hogy a PSD-vel folytatott, a PNL-vel koalíciós kormányalakításról tárgyalások egyike 2021-ben a SRI K2 villájában zajlott, Eduard Hellvig akkori SRI-igazgató jelenlétében. 

A PSD-vel való minapi szakítás viszont a PNL vezetése önálló döntése volt: „A döntés a PNL vezetői irodájában született, nem más hivatalokban”, hangsúlyozta Bolojan.

Hasonló üzenettel rukkolt elő Dominic Fritz is, amikor a „hivatalok” befolyásának visszaszorítását hangsúlyozta: „Véget kell vetni a láthatatlan hatalomnak az összes állami intézményben. Pontosan ezt az irányt kell most követnünk.”

Nem véletlen, hogy a PSD és az AUR akkor fogott össze, amikor Bolojan reformjai már a mélyállam befolyását fenyegették. Lefaragta a bírák és ügyészek kiváltságait, és jelezte, hogy a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálatok következnek, illetve átszervezte az állami vállalatokat, különösképpen az energetikai szférában, ahol hemzsegnek a „vállpántos” okos fiúk.

A PSD egy pillanatig sem gondol az ország érdekére, hanem habozás nélkül végrehajtja a „más hivatalokban hozott döntéseket”. Ezért voltak, vannak és lesznek a rendszer kedvencei, minden korrupciójukkal együtt. A PSD és az AUR ugyanazon rendszer arcai, mondhatni, politikai képviseletei. A PSD korrupt hatalomgyakorlása annak a kifejezése, ahogyan a föld alatti hatalmi rendszer évek óta közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül irányítja a nagyvállalatokat, a politikusokat és a kulcsfontosságú intézményeket a román államban. A „nem adjuk el az országunkat” szlogen felidézése arra utal, hogy a háttér-hivatalokban ugyanolyan pánik tört ki, mint 1990-ben, amikor a szekusok nemcsak politikai, hanem gazdasági hatalmuk elvesztésétől tartottak.

Nicușor Dan korábban még arról beszélt, hogy túl nagy a titkosszolgálatok befolyása a politikában, közintézményekben, gazdaságban és sajtóban, az utóbbi időben viszont egyre inkább felvetődik, hogy őt is a háttérből irányítják.

Bolojan azonban előbb saját portáján kell hogy sepregessen, beépített emberei révén a mélyállam jelentős befolyással rendelkezik a PNL-ben. A liberálisok éveken keresztül zokszó nélkül végrehajtották a más irodákból borítékban kapott döntéseket, és pártelnöküknek „választották” a máshol kijelölt embereket, és a PSD-vel való összeborulás ellen sem szólaltak fel. Aligha meglepő, hogy most is akadnak olyan nyílt vagy burkolt vállpántos kötődésűek, akik továbbra is a PSD-vel való partnerség folytatását szorgalmazzák.

Kétséges tehát, hogy a PNL testületileg Bolojan mögé áll, amikor a rendszerváltás óta többször is pártszakadásra került sor a PSD-hez, háttérhatalomhoz és korrupcióhoz való viszonyulás miatt. Óriási küzdelem körvonalazódik, az évtizedek alatt felépített rendszer hatalmas erővel bír, befolyása és pénzügyi háttere jelentős, a tétek pedig nagyok. Illúzió azt hinni, hogy könnyen félreáll csak azért, hogy utat engedjen Románia megreformálásának.