Mi lesz veled, emberke?

A kérdés talán költőinek hangzik, de sajnos, egyáltalán nem az. Ezekben a hetekben, napokban ismét sok száz, ezer fiatal – szakiskolák, líceumok, egyetemek friss végzettjei – és szüleik teszik fel a jajkiáltásnak is beillő kérdést: Mi lesz velünk, mi lesz velük? 

Akinek van lehetősége, hogy valamelyik egyetemen, főiskolán folytassa tanulmányait, annak csak három, esetleg öt év után kell feltennie majd ugyanezt a kérdést… Amelyre megnyugtató válasz, az esetek döntő többségében, nem létezik. Az iskolapadból kikerülő fiatal tanácstalanul, reményvesztetten toporog az élet kapujában. Dolgozni szeretne, de nagyon kevés az állásajánlat, pláne a felkészültségének megfelelő munkahely. Kezdőket sehol sem alkalmaznak szívesen, az állam biztosította kedvezmények ellenére sem. Hát akkor hova, merre?!

Egy nem túl hosszú, de biztos úton el lehet indulni. A 76/2002-es munkanélküliség törvény előírásainak értelmében tanügyi intézmények (szakiskolák, líceumok, egyetemek) munkát kereső és nem találó friss végzettjei kérvényezhetik nyilvántartásba vételüket a megyei munkaerő-foglalkoztató ügynökségeknél. A nyilvántartásba vétel egyben azt is jelenti, hogy hat hónapig 250 lej munkanélküli segélyt kap az igénylő. (Továbbtanulás esetén nem jogosult segélyigénylésre.)

Ennyi pénz persze nemhogy az egy havi megélhetéshez nem elegendő, de még élelemre is csak szűkösen futja belőle, de mégis több, mint semmi. Némiképp segít átvészelni az életbe való kilépés utáni első hónapokat. Hogy aztán mi lesz? Merre tartson az emberke? Az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében találgatni is vakmerőség…