Migránsfegyver

Írta:
2021. július 22. 17:11 (csütörtök) /

Litvánia az EU-hoz fordult segítségért, a szomszédos Beloruszból érkező illegális migráció megfékezésére. Vilnius 60 határőrt, 30 járőröző gépkocsit és két helikoptert kér októberig a közös EU-s határvédelmi szervezettől, a Frontextől a 679 kilométeres litván–belorusz határ megerősítésére. A határőrök Finnországból, Franciaországból, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából és Bulgáriából érkeznének a litván határőrök segítségére, mivel a litván–belorusz határ egyben az EU külső határa. Legalábbis amíg megépül a határkerítés, melyet Vilnius már jó egy hónapja bejelentett.

A határ ugyanis ritkán lakott, erdős és mocsaras területen halad, tehát nehézen ellenőrizhető. Eddig nem is nagyon kellett ellenőrizni, főleg cigarettacsempészek keltek át illegálisan Beloruszból Litvániába, a litván határőrök is inkább ezeket igyekeztek megakadályozni. Illegális migránsokkal viszont nemigen voltak problémáik, az előző évek átlaga szerint kevesebb, mint százan érkeztek a zöldhatáron, majdnem kivétel nélkül belorusz politikai üldözöttek. Június elseje óta azonban közel 2000-en érkeztek illegálisan Beloruszból, de immár nem beloruszok, hanem irakiak, szírek, afgánok és afrikaiak. Akiket Lukasenka belorusz diktátor tudatosan zúdít Litvániára, válaszlépésként az országát és rendszerét érő EU-s szankciókra, Litvánia ugyanis Lengyelország mellett a Lukasenka-rendszer egyik leghangosabb kritikusa, s az üldözött belorusz ellenzék legfontosabb menedékhelye.

Lukasenka aljassága egyáltalán nem meglepő, legfeljebb az a meglepő benne, hogy csak most folyamodott hozzá. Más politikai ragadozók ugyanis már korábban megtették: Marokkó például májusban mintegy tízezer illegális bevándorlót zúdított néhány nap alatt a Spanyolországhoz tartozó Ceuta városára, a spanyol kormány zsarolására. A „műfaj” nagymestere azonban vitathatatlanul Erdogan török elnök, aki évek óta használja a migránscsapot Európa zsarolására, és milliárdos védelmi pénzek kisajtolására. Lukasenka is beállt a sorba, ráérzett az EU gyenge pontjára, Irakból és Törökországból repülővel hozza Beloruszba a migránsokat, akiket a litván határhoz szállítanak, és annak illegális átlépésére ösztönöznek/kényszerítenek.

Hivatalosan az EU elkötelezett a védelemre szoruló menekültek oltalmazása mellett. A valóságban viszont távol tartaná a hívatlan vendégeket, mivel illegális gazdasági migránsok tömegével jönnek Európába íratok nélkül, menekülteknek álcázva magukat. Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni velük, még azokat sem tudja kitoloncolni, akik nem kapják meg a menekültstátust. Ráadásul az illegális bevándorlók jelentősen hozzájárulnak az uniós tagországok közötti viszály elmérgesedéséhez, mivel jóformán egyetlen ország sem hajlandó átvenni a többiektől az illegálisan érkezőket. Ylva Johannson, az EU svéd szocialista (volt kommunista) belügyi biztos asszonya többször is felszólította a tagországokat, hogy önkéntes alapon vállaljanak kvótát a határor szágokba érkező illegális migránsok szétosztására, de eddig Németország az egyetlen, amely hajlandóságot mutatott néhány migráns átvételére.

Közben a 2016-os törökökkel kötött megállapodás mintájára az EU tárgyalásokat folytat Líbiával, Tunéziával és más kibocsátó országokkal, hogy pénz fejében állítsák meg a migrációt. Amolyan védelmi pénz, amit gengszterek szednek becsületes vállalkozóktól, hogy békén hagyják. Az EU viszont önkéntesen ajánlja fel a védelmi pénzt. Erdogan nem egyszer zsarolásra használta a megállapodást: „Ha nem adtok több pénzt, vagy nem tesztek újabb politikai engedményeket, kinyitom a migránscsapot” típusú fenyegetőzésekkel. A belorusz diktátor kerek perec ki is jelentette: „Ha valaki azt hiszi, hogy lezárjuk a határainkat Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Ukrajnával, és az Afganisztánból, Iránból, Irakból, Líbiából, Szíriából, Tunéziából és Afrikából menekülők befogadó helyévé válunk, az enyhén szólva téved. Belorusz csak annyira őrzi a határt, amennyire az kifizetődő számára. Ha valaki többet akar, készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, és megállapodni, hogy milyen feltételekkel tennénk azt meg.”

Hozzászólások