Moldova

A kicsiny, mintegy hárommillió lakosú Litvánia fővárosa, Vilnius soha nem látott, nem fogadott vendégül egyszerre ennyi állam- és kormányfőt, mint a múlt héten, a harmadik keleti partnerségi konferencián, amelynek fő célja eredetileg Ukrajna társulási szerződésének aláírása lett volna. Az utolsó előtti pillanatban azonban meghátrált, a Nyugat helyett, legalábbis pillanatnyilag, a Keletet választotta, így aztán az Unió vezető politikusai, kimondva vagy kimondatlanul, csalódtak. A német kancellár vagy Litvánia elnök asszonya ezt nem is tagadta.

A vilniusi csúcsnak volt azonban kézzelfogható eredménye is: két újabb ország, Moldova és Grúzia parafálta az EU-val a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt, Azerbajdzsánnal pedig vízumkönnyítési megállapodást kötött az EU. Moldovával, mondta bizakodva az Európai Tanács elnöke, jövő ősszel akár alá is írhatják a megállapodásokat.

A csatlakozásig természetesen hosszú az út, amelyen azonban megtették az első fontos lépést. Annak dacára, hogy Unió lakosságának egy része és számos politikusa nyíltan ellenzi az újabb bővítést, és Moldovában is akadnak szép számmal, akik másként gondolják, az Európai Unió ezzel a lépéssel mégis átlépte a Prutot, mint ahogy azt a hírre reagálva számos kommentátor Romániában megjegyezte, utalva Antonescu marsallnak a második világháborúban a román hadsereg keletre indulására kiadott híres parancsára. A vilniusi csúcson részt vett román államfő elsőként akart osztozni a kisebbik testvér örömében, ezért megállt Chişineuban, mielőtt hazarepült volna unokája szombati keresztelőjére és a nemzeti ünnepre. A társulási és szabadkereskedelmi egyezmény kétségtelenül eredmény Moldova számára, egyebek közt, és már a legközelebbi jövőben megszűnhet számára a borembargó, amely érzékenyen érinti a Prut túlsó oldalán lévő országot. (Mellesleg az Európai Parlament nemzetközi kereskedelem bizottsága csütörtökön elfogadta az erre vonatkozó, Winkler Gyula romániai, közelebbről Hunyad megyei, régiónkbeli képviselő által összeállított jelentést.) A szabadkereskedelmi egyezmény azonban, hosszabb távon egy uniós vezető szerint hatszázalékos gazdasági növekedéshez vezethet számára.

Az összesen mintegy nyolcmillió lakosú Moldova és Grúzia amúgy túl nagy nyereséget nem jelent majd, csatlakozása után sem az Uniónak, amely azonban, minden bizonnyal, a távolabbi jövőbe tekint.