Önrész

Elsiklott a közvélemény és a politikum a minapi Brüsszelből érkezett hír fölött, mely szerint Románia – Magyarország, Lettország, Írország, Görögország és Portugália mellett – esetében csökken az EU-s finanszírozású projektek önrésze. 

Ezentúl nem kell a fejlesztési projektek 15%-t saját forrásokból finanszírozni, az önrész küszöb akár 5%-ra is csökkenhet bizonyos esetekben – ezáltal Románia olyan 700 millió eurót spórolhat meg.

A kedvező hír azonban nem hozta izgalomba az országot. A kormány nem vitatta meg a soron következő ülésén, az ellenzék sem rukkolt elő semmilyen stratégiával, a polgármesterek, megyei tanácselnökök sem csaptak rá a lehetőségre, a vállalkozói szféra sem rendezett konferenciákat az ügyben.

Holott sokak szerint az önrész az egyik legkeményebb kerékkötőnek bizonyult, a 15%-os finanszírozási önrész biztosítása komoly gondot jelentett, főleg a vállalkozók és a koldusszegény önkormányzatok esetében. A mostani kedvezmény jelentős esély az EU-s pénzek fokozott lehívására.

Kétségtelen, az utóbbi időben javult Románia teljesítménye e téren. Míg két-három évvel ezelőtt az EU-s pályázat kivételszámba ment, manapság már a legtöbb városban folyamatban van 1-2 uniós pénzből finanszírozott projekt. Iskolák, kórházak, közutak stb. korszerűsítésnél találkozni EU-s pénzt említő táblákkal. S a folyamat alighanem gyakoribbá válik.

Míg tagsága első 4 évében Románia csupán a rendelkezésre álló keret 3,5%-t használta fel, azóta növekedett a pályázási kedv, önkormányzatoknál, vállalkozóknál és kormányszinten egyaránt, s folyamatosan növekedett a sikeres pályázatok száma. A kivitelezés természetesen csak ezután jön, s gyakran a bürokratikus akadályok – na meg az „üzleti/politikai” érdekek – miatt gyakran késik, mindenekelőtt a kivitelezők kiválasztására rendezett tenderek kapcsán.

Most a szerencse is rámosolygott országunkra, Brüsszel kedvezménye aligha jön rosszul e válságos időkben.

Számtalan bukdácsolás után remélhetőleg Románia megfelelően használja ki az újabb esélyt.