Összekapcsolás

Hogyan védené meg vállalkozását romániai hamisítóktól? Valahogy így hangzott az egyik kérdés a franciaországi érettségin. Bukarestben felháborodtak a megalázó megfogalmazás miatt.

Nem az első eset, hogy Nyugaton országunkat erkölcstelenséggel, becstelenséggel, sőt bűnözéssel azonosítják. Éppen ellenkezőleg, sajtójuk a külföldre került románok viselt dolgaitól zeng, melyek gyakran köszönő viszonyban sincsenek a törvényességgel.

Nemcsak egyes emberek „tisztessége” csapja ki a biztosítékot Nyugaton, hanem a román politikai osztály „erkölcsei” is, elsősorban annak rákfenéje, a korrupció. Brüsszel továbbra is a korrupció miatt monitorizálja országunkat. A nyugati országok – főleg az USA – nagykövetei is a korrupciót ostorozzák, a nyugati cégek, beruházók is ezt említik legrosszabb tapasztalatukként, a korrupció miatt nem bízzák Romániára a Schengen-övezet kulcsait stb. Egyszóval a romániai „korrektséget” összeegyezhetetlennek tartják a nyugati szemlélettel.

Mindezekre Ponta plágium ügye amolyan hab a tortán, megerősíti a már kialakult – erősen kedvezőtlen – képet.

Belföldön sem sokkal különb a kép: a politikai osztályt belföldön is gyakran a szélhámosok, bűnözők gyülekezetének tekintik.

Tetszik vagy nem, a Nyugat – és saját – szemében Romániát nem kevésszer csalással, turpisságokkal azonosítják.

Bukarestben elgondolkodhatnának, vajon a csalást, becstelenséget miért nem, például, Skandináviával kapcsolják össze? S azon is, hogyan lehetne megváltoztatni a kedvezőtlen országimázst.

A Năstase-és Vântu-perekben született ítéleteket például pozitívan fogadta Európa, Brüsszel, pedig külön közleményben ismerte el a jogállamiság irányába való előrelépést.

Lehet, nem is kellene csodamódszereken gondolkodni, csupán tovább haladni a jó irányba.