Óvatosság

1,5%-os idei gazdasági növekedés után jövőre 1,8-2,3%-os lehet Románia gazdasági növekedése, vonta le a konzekvenciát bukaresti tárgyalássorozata után Székely István, az Európai Bizottság küldöttségvezetője. 

A kitűzött célok elérésére azonban roppant óvatosan kell bánni a közkiadásokkal. Hasonlóképpen vélekedett Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője. Mugur Isărescu jegybankelnök és Traian Băsescu államelnök is az óvatosságot hangsúlyozzák, mivel Európa felett viharfelhők gyülekeznek, melyek hatása aligha kerülheti el Romániát.

A kormánykoalíció viszont aligha örvend a megfontolt gazdaságpolitikának. Az RMDSZ a nyugdíjak és közbérek emeléséért száll síkra, amit a PDL-s és az UNPR-s berkekben is egyre többen szorgalmaznak. Hiszen jövőre választások lesznek, s a kormánypártok népszerűsége igen alacsony. Romániában a lakosság kegyeit anyagi juttatásokkal lehet leginkább megnyerni, sokszor a zacskó liszt, cukor, olaj stb. jelentette a sikert az urnáknál, nem a megfontolt, érvekre alapozott politikai program: a lakosság nagy része a gyomrával szavaz.

Nagy tehát a kísértés a kormánykoalíció pártjaiban, különösképpen a második-harmadik vonalban, azoknál, akik a választások nehezét viszik.

A nyugdíjalap így is évi 3,6 milliárd eurós hiánnyal szembesül, a mostani nyugdíjakat is hitelből folyósítják. A közalkalmazottak bére pedig jóval nagyobb a magánszektor alkalmazottaiénál. Hunyad megyében, például, az állami széfárban havi 2000 lej az átlagbér, a magánszektorban viszont csak 1100, a politikum azonban előbbiekért aggódik.

Holott reális alternatíva is van az államháztartás további rendbetételére. Jeffrey Franks az energetikai ipart kiszipolyozó „okos fiúk” közpénztől való eltávolítását, a feneketlen zsák állami vállalatok megreformálását említette, Székely István, pedig az EU-s pénzalapok lehívásának fokozását hangsúlyozta. Ezek megvalósításával hosszú távon Románia nagyot nyerne, rövid távon, választásokon viszont aligha előnyösek.