Régiócsapdák

Vasárnap este óta, amikor hajóskapitányunk a Cotroceni fedélzetére hívatta a fő kormánypárt legizmosabb tisztjeit, Románia első számú prioritásává hirtelen az ország területi-adminisztratív átszervezése vált.

A sietség olyan nagy, hogy az ukáz kiadatott: még ezen a héten döntsön a Párt, s egyeztessen a koalíció a jövendő területi egységekről.

Mert ha nem, lőttek annak a mintegy 10 milliárd eurónak, amelyet (elméletben legalábbis) Románia az EU-tól kaphat jövőre és 2013-ban, s azoknak a sok milliárdoknak is, amit a későbbi években zsebelhetne be Bukarest országos területfejlesztésre, hiszen a mesés pénzekhez csak akkor juthatnának a fejesek, ha megvalósul az évek óta halasztott regionális átszervezés.

Boc terve, ami tulajdonképpen az államfőé, jelenleg 8-12 régió lenne, ami nagyjából megfelelne az egykori Románia régióinak, s az ország amolyan lengyel típusú 2-3 millió lakosú vajdaságokból állna.

Csakhogy a megyék vezető funkcionáriusainak és azok holdudvarainak ez nincs ínyére, hiszen sokan közülük elvesztenék vezető állásukat és befolyásukat, így születhetett az a közbeeső megoldási javaslat, amely szerint megalakulhatnának, vagy visszaállnának a történelmi régiók, de megtartanák a megyéket is, kevesebb kompetenciával, ami egy újabb kirakatmegoldás lenne,hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.

Az RMDSZ ezzel szemben 16 régiót szeretne, természetesen azért, hogy Hargita, Kovászna és esetleg Maros megye a Székelyföldet alkossa hivatalosan is, ami ellen az ellenállás továbbra is töretlen mind hatalmi, mind ellenzéki oldalról.

Azt is mondhatnánk, hogy az ország területi-adminisztratív átszervezése évek óta elsősorban a Székelyföld mumusa miatt késik.

A megyék jelenlegi elavult, túlbürokratizált, költséges rendszere 1968-ban született, a rendszerváltás után sem mertek hozzányúlni, pedig az Európai Unió határozottan kérte megváltoztatását.

1998-ban Románia, hogy hozzájuthasson a regionális fejlesztési pénzekhez lóhalálában megalkotta ugyan a kért fejlesztési régiókat, de azok Potyemkin falvainak bizonyultak, akkor még azt hitték, hogy az Európai Uniót kirakatbábukkal is be lehet csapni.

Remélni merjük, hogy most nem újabb kirakatmegoldásról van szó, az viszont elképzelhetetlen, amit vasárnap este a Cotroceni palotában kifundáltak, hogy közvita és parlamenti vita nélkül, a kormány újabb felelősségvállalásával fogadtassanak el egy ilyen fontos törvényt.