Szanálás

6:3! Nem az Aranycsapat híres londoni győzelméről van szó, hanem Románia gazdasági-társadalmi helyzetéről 2011-ben. Hatmillió lakos részesedik különböző címen állami segélyben, különböző pénzügyi juttatásban. Ugyanakkor hárommillió hektár termőföld parlagon áll, mert nincs ki megművelje, holott Európa legjobb termőföldjei közé sorolhatók! A boltokban pedig importélelmiszerek uralkodnak.

Normális? A válasz egyértelműen nem, a helyzet szemet szúróan torz. A hatmillió között sok a külföldi építkezésen dolgozó „rokkant”, vagy autót vezető „vak”. A munkaügyi minisztérium ellenőrzése 70%-ot meghaladó csalási arányra bukkant, legalábbis Hunyad megyében a fogyatékos-dossziék terén.

Amennyiben csak azok részesülnének segélyben, akik valóban rászorulnak, s elvágnák a köldökzsinórt az államkassza és az élősködők óriási serege között, vajon szintén 3 millió hektár termőföld maradna parlagon?

Szanálásra azonban máshol is szükség volna. Az állami szféra 1,2 millió főt foglalkoztat a tavalyi 165 000-es leépítések után. Még mindig jóval többet, mint 2004-ben, amikor csak 0,8 millióan voltak, s már akkor is túlméretezett volt a bürokrácia. 2004 és 2008 között ráadásul nem orvosok vagy tanárok százezrei jutottak állami állásokhoz, hanem főleg papírtologatók a központi vagy helyi adminisztrációban.

Szanálás máshol is szükséges. Az állami vállalatok valóságos feneketlen zsákok, évről évre veszteséget termelnek, teljesítményük, szolgáltatásaik szintje nagylelkűen fogalmazva is lehangoló. Mégis 21 éve folyamatosan pumpálják beléjük a közpénzt, főleg szociális szempontok miatt.

Ennek ellenére a sajtó és a politikum a közalkalmazottak és szociális segélyezettek vállán sír, amióta a kormány elkezdte a szanálást. Csak óvatos szanálást, noha sebességre kellene kapcsolni. A sajtó és az ellenzék újabban a közbérek és szociális juttatások miatt hullat könnyeket, melyeket a kormány nem hajlandó emelni. Holott a privát szféra sem a látványos béremelésekről híres, sem az ilyen-olyan juttatásokról. Éppen ellenkezőleg, ott is, gyakran az államiaknál jelentősebb lefaragások, megszorítások jellemzők. De hát a közpénzt előteremtők helyzete nem köztéma, értük nem hullatnak könnyeket.