Szócsata

Oroszország visszavonja az ukrán határra felvonultatott csapatok egy részét, mivel teljesítették feladataikat, és vasúton, illetve teherautókkal visszaindultak a laktanyákba, jelentette be kedden a moszkvai honvédelmi minisztérium. Ugyanakkor leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők továbbra több nagyszabású hadgyakorlatot folytatnak, amiben érintett valamennyi katonai körzet, flotta és a légideszantos csapatok is.

Ezzel egyidejűleg az orosz külügy a nyugati országok önlejáratását hangsúlyozza: „2022. február 15-e úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint a nyugati propaganda bukásának napja. Egyetlen puskalövés nélkül megsemmisültek és megszégyenültek” – jelentette be Maria Zaharova az orosz külügyminisztérium szóvivője.

A Nyugat (főleg USA) ugyanis küszöbön álló orosz inváziót említ, sőt, annak feltételezett időpontját is megjelölte: szerda, február 16. Washington és London kivonta az Ukrajnában állomásozó katonatisztjeit, akik főleg az ukrán hadsereg kiképzésében vettek részt, főleg az amerikai és brit fegyverek használatára tanítva az ukrán katonákat és tiszteket. Ráadásul számos nyugati ország hazahívta ukrajnai diplomáciai személyzete jelentős részét, az USA még a nagykövetségét is áthelyezte Kijevből a kb. 550 kilométerrel nyugatabbra fekvő Lembergbe. Ezen felül a nyugati országok egyszerű állampolgáraikat is felszólították, hogy azonnal távozzanak Ukrajnából, Hollandia például az Ukrajnába tartó légi járatokat is felfüggesztette. A nyugati sajtó is hasonlóan vélekedik, többnyire azonnali orosz inváziót említve.

Mindezek már Kijevben is kicsapták a biztosítékot, Volodymyr Zelenski ukrán államfő fölösleges pánikkeltésnek minősítette nyugati szövetségesei hozzáállását, mellyel csak Moszkva agresszivitásának kedveznek. A potenciális orosz inváziónak kitett Ukrajna meglepően hidegvérűnek bizonyult, akárcsak a többi kelet-európai NATO- és EU-tagország, vagyis azok, amelyek az esetleges menekültáradat elsődleges céljai lennének.

Közben a diplomáciai fronton is jelentős a mozgósítás, Washingtonban, Kijevben és Moszkvában egymásnak adják a kilincset az amerikai és nyugat-európai vezetők.

A fegyveres konfliktus veszélye azonban korántsem tűnt el, a részleges orosz csapatvisszavonás csupán figyelemelterelő lépés is lehet. Nem jelentették be, hogy az Ukrajnát északról, keletről és délről – sőt, délnyugatról is, ha a szakadár Transzdnyeszteri területeken állomásozó orosz csapatokat is figyelembe vesszük – körbezáró több mint 130 000 katonából hányat vonnak vissza és hova. Lehet, hogy csak pár ezer katonáról volna szó, akiket csak néhány kilométerrel hátrébb szállítanakk, de szükség esetén bármikor visszavihetik. Egyelőre úgy tűnik, hogy Moszkva a nyugatiak hitelességének lejáratását és a nyugatiak közötti egység megtörését célozza. Putyin mindenekelőtt Németországot próbálja szembefordítani NATO- és EU-szövetségeseivel. Berlin eddig is vonakodott az Oroszország elleni szankciók fokozásától, az Északi Áramlat 2 földgázvezetékről való lemondástól és Ukrajna felfegyverzésétől, amit sokan így is árulásnak tekintenek. Varsóban, Kijevben és a balti államokban – és általában Kelet-Európában – gyakori az a vélemény, hogy Németország aljasul játszik, NATO-mezben lép pályára, de az orosz csapatban játszik.

A hidegháború legforróbb pillanatait idéző szembenállás aligha enyhül egyhamar a csapatvisszavonásról szóló orosz bejelentéssel, a kölcsönös vádaskodások szócsatái bizonyára folytatódnak. Nem tudni, mi lesz a következő lépés, senki sem tudja kifürkészni, hogy Putyin mit is tervez tulajdonképpen. A kulcs pedig nála van, s jóformán csak a két Szergejjel – vagyis Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Szergej Sojgu hadügyminiszterrel – egyeztet céljairól.