Toldozás-foltozás

Jó az, hogy itthon is beszélünk, vagy vitatkozunk a most elfogadott új magyar alkotmányról, mert belátható időn belül a hazai magyarok egy része is megkapja a kettős állampolgárságot, az anyaország alapvető törvényének ismerete tehet nemcsak illendőséggé, hanem kötelességgé is válik valószínűleg több százezer magyar nemzetiségű romániai polgár számára.

A történelem által számunkra kiutalt jelenlegi hazánkban is folyik a készülődés az ország alaptörvényének megváltoztatására. Jelenlegi alkotmányunkban olyan cikkelyek is szerepelnek, amelyeket kénytelenek vagyunk betartani, bár nem értünk velük egyet, s a tervezett változtatáshoz már csak ezért is erőteljesen kell a hangunkat hallatnunk.

Hiszen mi nem az Egyesült Államokban élünk, ahol 224 éve szent és sérthetetlen az egyébként mindössze tizenöt cikkelyes alaptörvény, nem is Angliában, ahol a britek alkotmány nélkül is megvannak irigylésre méltó jogrendben.

Mi egy soknemzetiségű országban élünk, amely nem ismeri el soknemzetiségű mivoltát, egy olyan államban, amelynek létrehozásához mi is hozzájárultunk, amit szintén kétségbe vonnak, egy majdnem elnöki köztársaságban, holott parlamenti demokráciát szeretnénk, egy központosított, Bukaresttől függő államban, pedig történelmi, társadalmi és gazdasági hagyományaink szerint a tartományok lennének hatékonyabbak.

Egy tavaly áprilisi kormányrendelet szerint most ezt az alkotmányt akarják ismét toldozni-foltozni, a módosítási javaslatok elkészültek, az elmúlt hét végén államfőnk ismét leutazott kedvenc kovásznai protokollvillájába csendes helyen tanulmányozni az előkészített módosításokat.

Melyeket húsvét után át is küld a parlamentnek, s tervei szerint, amelyek, ugye, törvénynek számítanak e hazában, jövőre, a helyhatósági választások alkalmával már az alkotmánymódosítást jóváhagyó népszavazást is meg lehetne tartani, a 2012-es őszi parlamenti választásokra és a 2013-as elnökválasztásra pedig már az új alaptörvény lenne érvényes.

Félő, hogy az alkotmánymódosítás nem lesz egyéb néhány szépségtapasznál, s csak azt célozza, hogy a jelenlegi hatalom maradjon a csúcson.

De még az sem biztos, hogy keresztülvihető egy olyan alkotmánymódosítás, melyet pár év múlva újabb és újabb lesz kénytelen követni.

Hisz Băsescu és Orbán között legalább olyan nagy a különbség, mint a két ország alaptörvénye és jogállamisága között.