Turisták

Harminc-negyven éve könnyű dolga volt annak, aki, mondjuk Aradon vagy Temesváron, külföldi turistát akart látni: a nyugatit felismerte kocsijáról, másfajta öltözékéről, a keletit, főleg szerbet arról, hogy ölszámra cipelte az üveghalat.

Ma már a Romániából elszármazott német legfeljebb ősei sírjához tér vissza, az öltözékben, kocsiban nemigen van különbség hazai és külföldi között, s ha olasz szót hall az utcán az ember, arra gondol: egy itt üzletelő beszélget társával.

De azért a turisták sem hiányoznak – a statisztikai hivatal most közzétett adatai szerint az idei első félévben 754 ezer külföldit szállásoltak el hotelekben, villákban stb., a legtöbben, 157 ezren Németországból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek – Nyugat-Európa legnépesebb országaiból, amelyek, érdekes módon, a legnagyobb turistafogadók is egyben. Magyarországról 41,8, Nagy-Britanniából 40,8 ezren szálltak meg hotelekben, Bulgáriából Egyébként az idei esztendő első félévében 3,458 millió külföldi lépte át az országhatárt, kicsikével (0,6%) több mint egy évvel korábban, nagy részük (94,0%) Európából jött, jó hatvan százalékuk az Unióból. Kifele viszont sokkal többen mentek: 5,323 millió személyt regisztráltak, ami 2,7 százalékos növekedés a tavalyi helyzethez képest.

Ezekkel az adatokkal azonban csínján kell bánni, mert nem tudjuk pontosan, mi áll mögöttük. Nem tudni, például, hogy egy errefelé rendszeresen járó kamionsofőrt hányszor regisztrálnak a határon, őt pedig aligha tekinthetjük turistának. A legbiztosabb mutató a vendégéjszakák száma: aki valahol, fizetős helyen megszáll, az legalább két-három napot tölt el itt, ezalatt pedig fogyaszt, azaz pénzt hagy az országban.

Márpedig, még akkor is, ha netalán nem vallanánk be: a turizmus mindenekelőtt a pénzről szól, a fellendítésére tett – inkább kevesebb, mint több sikerrel járó – erőfeszítések arra irányulnak, hogy minél több turista minél több pénzt hagyjon Romániában (ami természetesen nem csak hazai törekvés).

A turizmus hatalmas üzlet – tavaly a Turisztikai Világszervezet szerint 1075 milliárd dollárra rúgott, ebből Európára 457 milliárd esett, Romániára viszont csak másfél milliárd. Pedig egyes szakértők szerint Romániának – potenciáljához képest – úgy hétmilliárd euró „járna”.