Ünnepek

Két ünnep – húsvét és május elseje – között elgondolkozhatunk azon, hogy miért és milyen mértékben szennyeződnek napjainkban az ünnepeink is, amelyek lassan-lassan megfosztódnak eredeti vallási, népi, népszokási vagy éppen politikai jellegüktől.

Túl vagyunk az idei húsvéton, s ne csukjuk be a szemünket: miközben a közvélemény-kutatások számszerű eredményei azt bizonygatják, hogy Románia lakosságának közel száz százaléka vallásos, az egyházban bízik a legjobban, a húsvétozók közül igencsak sokaknak eszükbe sem jutott a Megváltó feltámadása, az ünnep eszem-iszommá, családi költségvetéseket katasztrófába sodró költekezéssé alacsonyodott.

Sajnos, a politika is kikérte a magáét ebből a nemtelen versenyből.

Nem értjük, például, hogy Krisztus feltámadásának ünnepén mi keresnivalója van a polgárok életében egy laikus állam államfője üzenetének a Feltámadásról, hiszen ez az egyházfők dolga, nem az újdonsült, buzgó vallásosságot mutogató politikusoké, akik szájából a hit hiteltelen.

Még szerencse, hogy Băsescu elnök csak a románoknak kívánt boldog húsvéti ünnepeket, minket kifelejtett üzenetéből, ám az is meglehet, hogy, akárcsak dicstelen egykori elődje, minket is románoknak tart.

Azt sem értjük, hogy az ortodox pátriárka, aki szintén megtette saját üzenetét, hogyan téveszthette össze a nemzetet az ortodox vallás híveivel, ami miatt nem hiába tiltakozott azonnal több civilszervezet is.

Az ellen viszont még az ortodox egyház sem tiltakozott, hogy a Szentföldről idén is bizonyos kormánypárti politikusok segítségével és pénzén hozták el a Szent Fényt, ami az ortodox egyház saját, sajátságos csodája, s aminek semmi köze sincs a politikához. Mint ahogy az imádságoknak, a templomoknak se kellene semmi közük legyen.

A legnagyobb vallási ünnep hát így sikeredett, pár nap múlva elválik, hogy a legnagyobb munkásünnep milyen jelleget kap.

A szociáldemokraták, akik újabban már nem szégyellik az egykor kommunista propagandává, sörözéssé és virslizéssé züllesztett ünnepet, most azt mondják: szegény időket élünk, nem a söré és a virslié legyen ez a nap, hanem az erdők, mezők, parkok megtisztításáé.

Május elseje eredeti értelméről és üzenetéről már sok ideje nincs szó, legfeljebb csak külföldön, ahol még értéke van a munkásnak és a munkának.