Várakozás

Várjuk ki a végét.

Egyelőre még nem mondhatjuk az új kormányról se azt, hogy jó, vagy rossz, még csak azt sem százszázalékosan, hogy elfogadhatóbb, mint az előző, amely katasztrofális volt.

A szemünk mindenesetre rajta lesz.

Ha reménykeltő intézkedéseket hoz, megérdemli majd a dicséreteket, ha hibázik, ha akárcsak elődje, nem tartja be ígéreteit, ha miközben egyet előre, kettőt hátra lép, nem fogja megúszni a bírálatokat.

Még akkor sem, ha ez a kormány különleges helyzetben van, hiszen nem választások, hanem bizalmatlansági indítvány alapján született, igencsak rövid időre, év végén át kell adnia mandátumát, s ha rosszul dolgozik, belebukhat.

Nehéz helyzetben van tehát, hisz idei politikája és intézkedései csak rövid távúak lehetnek, a lakossági elvárások viszont irányában olyan nagyok, hogy azonnal bizonyítania kell, nem kap féléves vagy száznapos türelmi időt, mint szokásos.

Ami igaz, igaz: az új kabinet már a beiktatása utáni napon gyorsan meg akarta mutatni oroszlánkörmeit, mint ahogy az új parlamenti többség is ugyanezt tette.

Első – népszerű – intézkedése a költségvetési szféra alkalmazottait érinti: 8 százalékot júniustól visszaad a fizetéselvonásokból, s azt is megígérte, hogy a többit év végén visszaadja, bár a Nemzetközi Valutaalap e második lépést csak a jövő esztendőre ígérte.

Ugyancsak dicséretes, hogy a nyugdíjasoktól előző kormány által ellopott, törvénytelenül levont pénz visszaadásáról is döntött a Ponta-kabinet, ami kapcsán az új ellenzék máris azt emlegeti, hogy ez választási mézesmadzag, a szavazatszerzés ügyét szolgálja.

Nem csodálkozunk a prefektusok gyors leváltásán sem, hisz a régi kormánybiztosokat a régi hatalom nevezte ki saját klientúrájából, ha viszont igaz az, hogy a prefektusok köztisztviselői státusban vannak, egyszer már véget kell vetni a köztisztviselők politikai alapon történő kinevezésének, a hatalomváltások, kormányváltások elég, ha a miniszterek és esetleg az államtitkárok leváltáshoz vezetnek.

Azt viszont, hogy az új kormány már az első napon döntést hozott a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés megakadályozásáról, felháborítónak tartjuk, a romániai amúgy is törékeny demokrácia visszalépésének.

Mint ahogy azt is, hogy az új parlamenti többség kedden a szenátusban egy olyan választási törvényt szavazott meg, amely jelentősen csökkentheti a magyar honatyajelöltek győzelmi esélyeit, sőt, általában a jövő ellenzékéit is, ami újabb pofont jelenthet a demokráciának.