Viccelődések?

Nem mindennel szabadna viccelődni.

Képzeljük csak el (de jobb, ha el se képzeljük), hogy egy román atyafi, függetlenül attól, hogy politikusnak, politikusfélének, állami hivatalnoknak tartja-e magát, vagy csak egyszerű hétköznapi embernek, egyik erdélyi városunk közterén meggyalázná, felakasztaná az egyik 1848-as vértanúnk hasonmására készített bábuját.

Szörnyülködnénk, kígyót-békát kiáltanánk rá, követelnénk az állami hatóságok intézkedését, a politikai pártok elhatárolódó nyilatkozatait, az RMDSZ, a Polgári Szövetség és a többi magyar szervezeteink határozott fellépését.

Nem fordult elő ilyen barbár cselekedet még akkor sem, amikor a Szabadság-szobrot újra felavatták, annak ellenére, hogy a román szélsőségesek tüntetéseket szerveztek az emlékmű felállítása ellen, korábbi művelődési miniszterünk pedig be akarta olvasztani a világhírű szoborcsoportot.

Mindezek után megdöbbentőnek tarthatjuk, hogy egy erdélyi magyar atyafi, aki nem is a legegyszerűbb emberek közé tartozik, mivel a nem éppen szalonképes és törvényesen megszüntetett Magyar Gárda Mintájára megálmodott úgynevezett Székely Gárda kapitányának tartja magát, továbbá pénzügyi hivatalnokként állami alkalmazott, március tizenötödikén egy olyan bábut akasztott fel nyilvánosan egy köztéren, amely a román 48-as nemzeti hős, Avram Iancu hasonmására készült.

E történteket se elhallgatni, se túlreagálni nem érdemes, el lehet és kell azonban gondolkodni rajta.

Annál is inkább, mivel a történelmet megváltoztatni nem lehet, azt csak hamisítani szokásos, s akarjuk, vagy nem, arra vagyunk ítéltetve, hogy Erdély földjein tiszteljük egymás érzelmeit, még akkor is, ha nekünk mást jelent 1948, Trianon, a Bécsi Döntés és megannyi történelmi esemény, mint román honfitársainknak.

Akiknek a maguk részéről szintén meg kellene ezt érteniük, európaiságból azonban nekünk kell példát mutatnunk számukra ahhoz, hogy jobban megismerjenek minket, kultúránkat és történelmünket, sőt, önmagukat, saját kultúrájukat és történelmüket is.

Ami, persze, nem a csibibarnától várható el.

Akit a pénzügyi hivatal istene, amúgy, viccből, Abrudbányára, az oroszlán barlangjába száműzött nagy bután.

Pedig nem szabadna ilyesmivel viccelődni.