„Ballag már a véndiák”, énekelte pénteken délután a Bethlen kollégium folyosóján a XII.A matek-infó osztály, miközben az iskola díszterme felé tartottak a Maturandusz ünnepségre. Habár a ballagás még messze van, a Szalagavató emlékeztetni, vagy inkább feledtetni szerette volna a három tizenkettedikes osztállyal, hogy idén ők a végzősök és valamikor júniusban el kell hagyniuk az iskolát, amely négy éven át volt az otthonuk. Mint minden évben, idén is XI.-esek voltak a műsorszervezők, a Firkászban, az iskola diáklapjában olvashatjuk, hogy a többszörös „vérnyomás növekedés” után nagy nehezen megszületett az előadás. Viszont megérte, mert a hozzáadó, lelkes munka meghozta az eredményét, hisz gyönyörű és felejthetetlen élményben részesítették a végzősöket. Az A-osztáy műsora nagyon változatos és ugyanakkor szakhoz illő volt: oszi óra, illetve egy info-óra álom, amelyet egy rövid kis filmmel oldottak meg, ez illusztrálta a XII.A azon tulajdonságait, amelyeket a tizenegyedikesek megismerhettek ezalatt a három év alatt. A produkciójukat a hagyományos versekkel zárták. Ezt követte a B-sek műsora, ahol már másodjára jelent meg az álom, mint helyszín, ezúttal egy jövőkép lehetőséget tártak fel a közönség elé mégpedig a XII.B könyvelői szakosztály jövőjét. A műsorukat egy dallal illetve sok sikert kívánva zárták le. A harmadik osztály, a C-sek – tanítóképzősök – is készítettek egy színpadi előadást, mindannak ellenére, hogy a végzős kollegáik felkutatták cuccaikat, hogy megtalálják a meglepetésre szánt produkciót. Elhangzott, ők nem haragszanak ezért a kis incidensért, és szeretettel fognak visszagondolni rájuk. Miután a három osztály elbúcsúzott az igazgatónő beszéde következett, ő is külön-külön sok sikert kívánt a három végzős osztálynak. Az est ezzel még nem zárult, félórás szünet után a nézők a Bethlen-bál alkalmával megszervezett táncbemutatót tekinthették meg. Ez is az egyik csodálatos hagyományai közé tartozik az iskolának, miszerint a végzősök klasszikus táncokat tanulnak, melyet a bál alkalmával be is mutatnak. A végzősök olyan kitűnő tánctanárok kezében voltak, mint Lőrincz Zoltán és neje Lőrincz Gertrud akiknek külön dicséret és köszönet jár. A grand finálé az iskola konviktusán zárult egy az elején egy kicsit nehezen induló, de viszonylag jó bulival. Persze nem mindenki vélekedett így, de volt pár emberke aki kitűnően érezte magát.Oroszhegyi Tünde
2008. február 25. 11:40 (hétfő)