Eltérő kezelés

Hogyan lehet kezelni az egyre nagyobb mennyiségű háztartási hulladékot? A hulladék jelentős része – például a műanyag, üveg, papír, fém – ugyanis újjáhasznosítható, más része viszont nem. 

Európában a környezet kímélése egyre fontosabb szempont, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szennyezés visszaszorítására. Természetesen országonként jelentősek a szemléletbéli- technológiai és szelekciós különbségek. Akárcsak a fogyasztói szokások.

Az Európai Unióban egy személy évente 524 kiló háztartási hulladékot termel egy év alatt, derül ki az Európai Bizottság statisztikai adataiból. A legszemetelőbbek a dánok, akik évente személyenként 802 kiló háztartási hulladékot produkálnak, de az írek (733 kg), hollandok (622 kg) és osztrákok (601 kg) életvitele is jócskán az átlag feletti hulladékot termel.

Ellenben Csehország lakosai személyenként csak 306 kiló hulladékot termelnek egy év alatt, Lengyelországban az érték 320 kiló, Szlovákiában 328 kiló, Lettországban 331 kiló, Romániában, pedig 382 kiló. A többiek a két véglet között, az EU-s átlaghoz közelebb állnak, Magyarország például 453 kiló hulladék/fő/év szinten.

Talán még érdekesebb mi történik a háztartási hulladékkal, hogyan kezelése országonként. Egy része szeméttelepekre kerül, más részüket elégetik, az újrahasznosítás a harmadik megoldás, a természetes lebomlás (biodegradálás) pedig a negyedik kezelési módszer. Ezek arányai lényeges eltérést mutatnak az EU-n belül.

Bulgária (100%), Románia (99%), Litvánia (96%) és Lettország (93%) háztartási hulladékai például a szeméttelepeken kötnek ki. Dániában (54%), Svédországban (49%), Hollandiában (39%), Belgiumban (36%) és Németországban (35%) a hulladékok legnagyobb részét elégetik.

A másik két módszer – az újrahasznosítás, illetve a természetes lebontás (biodegradálás) – viszont bonyolultabb kezelést, technológiát és anyagi ráfordítást feltételez.

Németország (48%), Belgium, Svédország (egyaránt 35%), Írország és Hollandia (mindkettő 32%), illetve Szlovénia (31%) esetén a háztartási hulladékok jelentős részét hasznosítják. Bulgáriában viszont egyáltalán nincs újjáhasznosítás, Romániában (1%), Csehországban (2%), Szlovákiában és Litvániában (mindkettő 3%) sem ölt jelentős mértéket. A volt szocialista tagországokban még mindig a szeméttelepeké a főszerep, míg nyugaton az újjáhasznosítás egyre nagyobb méreteket ölt. Közép-kelet Európában az újjáhasznosítás Szlovénia és Észtország (18%) után csupán Magyarországon (15%) számottevő.