Gazdagok, szegények és pénzügyi átcsoportosítás

Hogyan vészelte át Románia a világszinten már 2008-ban elkezdődött, nálunk viszont csak 2009-ben beköszönt recessziót? A gazdasági visszaesés bizony megviselte az országot, a 40 megye + Bukarest közül csupán Argeş és Kolozs megyéket kerülte el. 

A Dacia (Románia legnagyobb exportőre) nagyszerű teljesítményének köszönhetően a havasalföldi megye 2009-ben 3,9%-os növekedést ért el, tavaly, pedig 4,6%-t. Kolozs megyében – részben az ország második legnagyobb exportőrének, a Nokianak köszönhetően – 2009-ben 0,5%-os gazdasági növekedés volt, tavaly, pedig 1,5%, derül ki az országos előrejelzési bizottság (comisia naţională de prognoză, CNP) legfrissebb adataiból.

2010 viszont jobb volt, mint az előző év, további öt megyében regisztráltak gazdasági növekedést, a többiekben pedig a visszaesés kisebb mértéket öltött. Kivételt Bukarest képez, ott a visszaesés nagyobb volt tavaly, mint 2009-ben. A következő táblázat néhány (többnyire erdélyi) megye gazdasági teljesítményét mutatja. 

Megye

GDP változás 2009-ben (%-ban)

GDP változás 2010-ben (%-ban)

Argeş

3,9

4,6

Kolozs

0,5

1,5

Arad

-5,3

1,4

Temes

-4,4

1,4

Szeben

-6,0

0,8

Prahova

-6,8

0,5

Brassó

-5,0

0,4

Maros

-14,2

-0,2

Máramaros

-8,7

-0,4

Fehér

-5,8

-0,5

Hargita

-9,0

-0,8

Krassó-Szörény

-8,5

-1,0

Kovászna

-11,8

-1,0

Szatmár

-7,6

-1,1

Hunyad

-11,6

-1,2

Bihar

-9,5

-1,3

Konstanca

-7,1

-2,0

Bukarest

-1,5

-2,0

Galaţi

-12,8

-2,2

Iaşi

-10,8

-3,6

Vaslui

-13,9

-4,1

Mehedinţi

-8,9

-6,2

Amint a táblázatból is kiderül, Erdélyben lényegesen jobb a helyzet, mint a Kárpáton túli országrészekben. A növekedésre váltó 5 megye közül 4 Erdélyben van (Arad, Temes, Szeben és Brassó), s a többiekben is jelentősen mérséklődött a visszaesés, sehol sem éri el az 1,5%-t. Ellenben a regáti megyék többségében a visszaesés tavaly is meghaladta a 2%-t, néhol a 4%-t is.

 

Eltérő gazdasági teljesítmény

Az egy főre eső GDP terén hasonlóak az eltérések. Országos szinten az egy főre eső éves GDP 5600 euró, Temesben, a fővároson kívüli leggazdagabb megyében azonban 8200 euró, míg a legszegényebb Vasluiban csak 2500. Erdély e téren is jobban áll, 16 megyéje közül 5 gazdagnak tekinthető (vagyis az egy főre eső GDP meghaladja a 6000 eurót), 9 közepesnek (ahol 4000 és 6000 között alakul) és csak kettő szegénynek, vagyis 4000 eurón aluli egy főre eső GDP-vel. Ellenben a Regát 25 megyéjéből (24 + Bukarest) csupán 3 gazdag, 8 közepes és 14 szegény, ahogy a következő táblázat mutatja (euróban). 

Erdély

Regát

 

megye

Egy főre eső GDP

 

megye

Egy főre eső GDP

Gazdagok

Temes

8218

Gazdagok

Bukarest

14 289

Kolozs

7625

Argeş

7712

Brassó

6923

Konstanca

6709

Szeben

6412

Közepesek

Prahova

5950

Arad

6119

Dolj

4313

Közepesek

Fehér

5709

Iaşi

4291

Bihar

5354

Bákó

4155

Hunyad

5080

Vâlcea

4067

Krassó-Szörény

4446

Szegények

Galaţi

3938

Hargita

4308

Tulcea

3806

Beszterce-Naszód

4168

Suceava

3488

Maros

4135

Teleorman

3484

Kovászna

4048

Vrancea

3242

Szilágy

4040

Giurgiu

3032

Szegények

Szatmár

3940

Botoşani

2804

Máramaros

3680

Vaslui

2513

Bukarest kiemelkedő adatai inkább a központosításnak tudhatók be, mintsem a valós teljesítménynek. Az országos szinten tevékenykedő nagy cégek (bankok, áruházláncok, kőolajvállalatok, multinacionális cégek stb.) ugyanis Bukarestben vannak bejegyezve, az egész országban kifejtett teljesítményük eredményeit a főváros adataihoz számítják be. Különben aligha lenne ekkora különbség.

Teljesítmény terén Erdély még két év recesszió után is lényegesen jobban áll, mint a Kárpáton túli megyék. Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Arad, Nagyvárad, Brassó, Marosvásárhely ugyanis jelentős beruházásokat vonzott be a válság előtti időkben, s a belföldi magánkezdeményezés is jelentős. Ami természetesen meglátszik a kimutatásokban is. A kisebb városokkal rendelkező megyékben viszont már nem olyan fényes a helyzet, de még mindig sokkal jobb, mint a Regát hasonló adottságú vidékein.

 

Dolgosak és eltartottak

Érdekes képet fest az alkalmazottak számának megyénkénti alakulása. A CNP adatai szerint a foglalkoztatottság igen eltérő képet mutat országos szinten, az aktív keresők száma Vaslui megyében csak 52 600 volt tavaly, Botoşani megyében 53 100, Teleormanban pedig 51 700, míg Arad megyében 106 200, Hunyad megyében pedig 112 600, noha mind az öt megye lakossága a 450 000-es szint körül forog. Ami azt jelenti, hogy Erdélyben 100 000 főre vetítve sokkal többen dolgoznak, mint a Regátban, s szinte kétszer annyian, mint annak szegényebb vidékein. Lehet hogy azok a vidékek éppen a munkaszemlélet miatt szegények, Erdély pedig tehetősebb? Egy biztos, jelentős mértéket ölt az anyagi erőforrások átirányítása azoktól, akik megtermelik a pénzt az eltartottak felé.

A bérek között korántsem olyan nagyok az eltérések. Az országos statisztikai hivatal adatai szerint – melyekre a CNP statisztikája hivatkozik – a legnagyobb átlagbérek néhány regáti megyében vannak, a legkisebbek pedig, meglepő módon a meglehetősen tehetős Bihar megyében. A havi nettó átlagfizetés csupán 5 megyében (4 + Bukarest) haladja meg az 1400 lejt, ezek viszont mind a Regátban találhatók. Erdélyben 8 megyében az átlagfizetés 1200 és 1400 lej között alakult tavaly, míg a maradék 8 megyében 1000 és 1200 között volt. A következő táblázat néhány megye helyzetét szemlélteti. 

Erdély

Regát

Megye

Havi nettó átlagbér (lejbe)

Megye

Havi nettó átlagbér (lejbe)

Kolozs

1398

Bukarest

1891

Temes

1382

Gorj

1517

Brassó

1331

Prahova

1422

Szeben

1315

Argeş

1408

Hunyad

1283

Bákó

1353

Arad

1268

Iaşi

1342

Krassó-Szörény

1223

Dolj

1333

Maros

1207

Giurgiu

1293

Szilágy

1156

Galaţi

1281

Beszterce-Naszód

1155

Tulcea

1208

Fehér

1151

Brăila

1208

Hargita

1103

Ialomiţa

1154

Szatmár

1066

Botoşani

1154

Máramaros

1048

Vaslui

1152

Kovászna

1040

Teleorman

1141

Bihar

1028

Neamţ

1082

Az átlagbér közötti eltéréseket jelentős mértékben torzítja a közalkalmazottak bére, mely országosan egyenlő, függetlenül az adott megye gazdasági teljesítményétől.