Akarsz-e meggyógyulni?

Jézus Krisztus a Bethesda tavánál járt, és egy harmincnyolc éve betegségben szenvedő emberrel találkozott. A betegek sokasága várta az angyal megjelenését, hogy felkavarja a vizet és, aki először lépett be a vízbe, azonnal meggyógyulva távozott onnan. Emberi gondolkodás szerint naiv, talán úgy is mondhatnánk értelmetlennek tűnő kérdést intézett a beteghez: „akarsz-e meggyógyulni?” Nos, a válasz a rövid egyértelmű „igen” helyett hosszú betegségének indokát tartalmazta: „Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe…” Jézus ekkor azt mondta: „kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!” A beteg azonnal egészséges lett, felvette ágyát, és eltávozott onnan.

Minden beteg ember vágyik a gyógyulásra, hogy egészséges, kiteljesedett, boldog életet éljen. A bűneset óta az embernek mind biológiai, mind lelki egyensúlya megbomlott. E kettőnek a harmonikus egyensúlya jelentené a kiegyensúlyozott, boldog ideális életet, amelyet a teremtéskor, bűnnélküli állapotában élvezett az ember. A fizikai betegségek hátterében nagyon gyakran lelki okok fedezhetők fel. Kimondhatjuk, hogy a bűn a lélek betegsége. Jézus Krisztus éppen ezért, amikor megkezdi a betegek gyógyítását elsősorban a „bűn-betegség” kezelésére teszi a hangsúlyt, majd ezt követően megajándékozza az embert testi gyógyulással is. Az „Áldott orvos” – Jézus Krisztus – sohasem kezdeményezett gyógyító akciót, ahol a „páciens” nem igényelte ezt, de mindig segített azokon, akik kérték az Ő segítségét. Ez így volt 2000 évvel ezelőtt, de ma is hasonló a helyzet. Istennek fáj az, ha a boldogságra teremtett ember szenved. Felkínálja a lehetőséget a gyógyulásra, de nem kényszeríti ránk akaratát. Ebben a sehova sem vezető elutasításban szenved a civilizált világ jelentős része, benne rokonaink, barátaink, ismerőseink és egyre nő a depressziósok száma.

Gyakran halljuk, hogy az európai kereszténység válságban van. Ezt a megállapítást egyes szám, első személybe kellene tenni, hiszen sok igazságot tartalmaz a bölcs latin közmondás: „mens sana in corpore sano – ép testben ép lélek”. Jézus Krisztus nem változott. Ő ma is ugyanaz, aki volt, és ugyanaz lesz holnap is. Meg kellene már hallani végre, amit a mai betegeknek üzen: én meg akarlak szabadítani minden földi nyomorúságtól, betegségtől.  Különböző élelmiszerek, gyógyszerek, de környezeti hatások is gyakran allergiás tüneteket hoznak létre bizonyos emberekben. Lelki kezelés hiányában kizárt a gyógyulás. Az egészség helyreállítása felé vezető úton az első lépés, hogy beismerjük bűnös voltunkat, és alázatosan elkérjük Jézus kiontott vérének bűntől szabadító, megtisztító erejét. Ameddig valaki nem akarja tudomásul venni, hogy a gyógyulásnak csak ez az egy útja van, addig marad menthetetlen állapotában! Ez Jézus gyógymódja, amely lelki és testi gyógyulást eredményez. Képzeljük el, ha valaki halálos betegségére megkapja az egyetlen életmentő orvosságot, ami betegségére rendelkezésre áll, majd azt mondaná az orvosnak, valami más gyógymódot kérek, nem vagyok hajlandó ezt a kezelést folytatni, az orvos csak egy dolgot mondhatna: kedves hölgyem, uram csak ez a gyógyszer érvényes az ön betegségére. Ha életben akar maradni, ezt kell beszednie. Nem kötelező, de erősen ajánlott!

Kedves nemzettársaim! Isten kívánsága az, hogy helyreállítsa a Vele megromlott, tönkre ment kapcsolatunkat. Ezzel fizikai létünk mellett boldog, örök jövendőt szeretne biztosítani számunkra. Az ördög halálos csapdája, hogy azt sugalmazza az embernek, hogy Isten valójában nem az, akinek mondja magát. Ezért sokan hitetlenül, kő keményen visszautasítják azt a segítséget, ami Tőle érkezhet. Jézus azt mondja: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben és higgyetek énbennem” (János 14, 7). Mindenféle „pótcselekvésre” hajlandó az ember, csak ne fogadja meg Jézus tanácsát. Mária és egyéb szentek közbenjárását kéri. Pál apostol világosan szól a Korinthusiaknak, ma pedig nekünk: „Nem akarok másról tudni köztetek, egyedül csak Jézus Krisztusról, Róla is mint megfeszítettről!” Életutunk lezárultával csak két létezési formával találkozhatunk: egyik a keskeny út vége, ahol Jézus és az üdvösség vár ránk, a másik, a széles út vége: ott a Sátán és a kárhozat. Addig kell Istennel helyreállítanunk a kapcsolatot, amíg a szívünk dobog, amíg tart az életünk. Drága magyar testvéreim: Gábor, György, Júlia, Bianka… stb. az ige nekünk szól: „Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!" (Zsid. 4, 7) Jézus figyelmeztetése egykor így hangzott: „.. eredj el, többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod! Isten türelmével játszani életveszélyes dolog, ezért hát fogadjuk Jézusnak ma nekünk szóló üzenetet: „Akarom, gyógyulj meg!” Ne utasíts vissza, hogy segíthessek rajtad!

Bátkai Sándor