Ki lehet a győztes?

„…Mert tied az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké!”

                                                            /Máté 6, 13/

        Az öröktől fogva létező Teremtő Isten lénye, személyének nagysága teljeséggel felfoghatatlan véges emberi értelmünk számára. Az idő korlátok alatt élő ember nem tudja megérteni, hogy a végtelenség mit jelent. Nincsen kezdete és sohasem érzékelhető, tapasztalható a vége.

     A Mindenható, lényére nézve három személyiség tökéletes egysége. Ő maga a szeretet. A szeretet szó viszont önmagában véve egy fogalom, látható megnyilvánulási formája valamely közösségben észlelhető, hiszen ki kell áradnia valaki, vagy valakik irányába. Nos, amikor elhangzott a szellemvilág létezésének egy bizonyos időszakában a „teremtsünk embert” kijelentés, akkor a szeretetkiáradás egy csodálatos mozzanata valósult meg. Különösen, ha alapul vesszük a kijelentés második részét: „teremtsünk embert képünkre és hasonlatosságunkra”! Ez azt is magába foglalja, hogy az emberben isteni tulajdonságok öltsenek testet. Isten láthatatlan világában számos teremtett lény létezett. Ez alkalommal olyan anyagi felépítésű lényeket alkotott a Teremtő – az embert, Ádámot és Évát –, akik, bűn nélkül lévén, nem voltak feltétlen alárendelve az általunk ismert természeti törvényeknek, és így tiszta isteni természetű halhatatlan állapotban voltak. Isten igéje szerint a halál csak a bűneset után tört be e világba. Ennek egy erős, hatalommal felruházott szellemi lény – Lucifer – volt a kezdeményezője. Fatális tévedés a Teremtő ellen fellépni! Senki a teremtett lények közül nem lehet erősebb alkotójánál. Miután Sátánnak a mennyből való kitaszítása megtörtént, az Isten alkotta ember ellen fordult, s mint tudjuk sikeresen rászedte. Az ember felelőtlenül visszaélt azzal, hogy Isten szabad akarattal, döntési joggal ruházta fel.

    Kedves nemzettársaim, szükségszerű tudomásul vennünk, hogy a bűn kérdését nem lehet kikerülni, mert földi életünk velejárója. A bűn viszont életvesztéssel jár. Kikerülhetetlen következmény. Isten, kijelentett örök törvényeit nem hágja át. Ezért patakzott az ótestamentumi időkben folytonosan az áldozati állatok vére. A szeretet viszont a megmentés, a kegyelem gyakorlásában leli kedvét. Nos, hogy mi emberek elkerüljük a halálos ítélet rajtunk történő végrehajtását, Jézus Krisztus vállalta a tökéletesen tiszta áldozat bemutatását, amikor hajlandó volt vállalni a kereszthalált a mi bűneinkért. Isten csodálatosan bizonyított mellette, amikor olyan kijelentés hangzott az égből: „ez az én szerelmes Fiam…!” A Mindenható Jézus áldozatára való tekintettel adja számunkra a megbocsátást. A megmenekülés isteni útját csak ingyen kegyelemből lehet megkapni, úgy, hogy elkérem Istentől Jézus Krisztus vérének bűnt eltörlő, tisztító erejét.

   Az élet nehézségei, harcai közepette az emberek elveszthetik időnkét akár lelki egyensúlyukat is. Jeles prófétákkal is megtörtént ez. Illés nagy győzelme után jutott egy ilyen lelki válság állapotába. Az a szomorú, ha valaki nem akarja elfogadni az isteni segítséget. Jézus így bátorít: „aki hozzám fordul, ki nem vetem…” Sajnos egész Európa elfordult ősi alapértékeitől, a zsidó-keresztény hitből fakadó egy Isten imádásától. A „túlélés akarata” bizonyos helytelen kompromisszumokra készteti az embert, elveszti önmagát, és sodródik a tömeggel. A liberális gondolkodás hatása olykor azt eredményezi, hogy felbomlanak a társadalom alapját képező egészséges családok. Bennünket is elért a nyugat nagy tévedése, hogy a tolerancia és semlegesség álláspontjára helyezte gondolkodásának alapját. Ezek után nem csoda, hogy a kereszténység szimbólumai háttérbe szorultak. Ma már félnek a kereszt megjelenítésétől. Néhány nyugati ország eredményesen sodródik a teljes a gondolkodásukat megpecsételő ateizmus fele.

    Figyelem! Az üres, tartalmatlan vallásosság elaltatja az embert. A gondok közepette lelki válságba jut, mert a háttérben nincs ott az élő Isten. Így a bajokban nem kapja meg a hit megtámasztó erejét. Jézus Krisztus azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Ő vissza akar szerezni bennünket a bűn fogságából, mert az igazi szabadság a bűntől való szabadság. Őszintén megtérő magyar népünket a Teremtő csodálatos magasságba tudná emelni, mert Ővé az ország, a hatalom és a dicsőség. Annyi vereség, veszteség után álljunk végre egyszer a győztes oldalon. Csak az lehet győztes, aki az Ő csodálatos, szerető karjaiba menekül.

Bátkai Sándor