Közös(s)égi feladatunk

Megdönthetetlen igazság, hogy az élet nem a birtokolt anyagi javakra, hanem a kapcsolatokra épül. A legnagyobb jelentősége – amit folyamatosan ápolnunk kell – az Istenhez fűződő viszonyunknak van. Örökké való lelkünket Tőle kaptuk, és e rövid földi életünk milyensége meghatározza további, vég nélküli létünket.Isten kijelentett igéje az édenkert boldog állapotának leírásával kezdődik, majd a Jelenések könyve a helyreállított édeni boldog világba enged betekintést, ahol az üdvözültek folytonosan Isten jelenlétének semmivel össze nem hasonlítható, boldog, beteljesült állapotát élik meg. Az ember az Isten képmására, a föld pedig a menny képmására lett teremtve. Isten akaratát földi szinten nekünk kellene megvalósítanunk, amit az Úrtól tanult imádságban úgy mondunk “legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben úgy e földön is”. A bűn végzetesen elrontotta az embernek Istenhez fűződő viszonyát. Isten az egyszülött Fiát küldte el, hogy visszavásároljon bennünket abból a rabságból, ahova saját magunk döntése alapján jutottunk. A bűnre nincs más megoldás, mint életvesztés. Egyszer, a történelemnek jól meghatározott pontján Jézus Krisztuson lett végrehajtva a halálos ítélet, hogy mi szabadok legyünk. Azóta minden kegyelmet nyert ember “égből” kapott feladata, hogy abban a közösségben, ahova Isten helyezte, a megmenekülés egyetlen útjáról, Jézus Krisztusról szóljon. Válságos időket élünk. Gazdasági nehézségekkel küzdő társadalmunkban az erkölcsi süllyedés nyilvánvaló jele az Istentől való elfordulás. Ne tévesszen meg senkit! Az, hogy valakinek a neve szerepel egy bizonyos egyház anyakönyvében, még nem jelenti azt, hogy örök élete van. Drága magyar testvéreim, jövőnk mind e földön, mind az örök létben csak Jézus Krisztus áldozata révén lehet a miénk. Ehhez viszont az szükséges, hogy elkérjük és elfogadjuk a kegyelmet. A langyos közömbösség csak arra jó, hogy halálos álomba ringassa el népünket. Jézus Krisztustól kapott nagy feladatunk közösségünkkel szemben, hogy lelki felemelkedésén munkálkodjunk. Ezt a nagy feladatot bízta ránk az életét értünk áldozó Megváltó. Legyen bennünk igazi készség arra, hogy teljesítsük közös “égi” feladatunkat.Bátkai Sándor