Liliomszentelés, a gyermekek megáldása

Az arad-belvárosi katolikus templom patrónusa, Páduai Szent Antal 1195-ben született Lisszabonban, gazdag szülők gyermekeként. Életének útkeresésében nagy hatással volt rá a ferencesekkel való találkozása, aminek hatására 1220 nyarán csatlakozott hozzájuk. Kiváló szónok hírében állt, rengeteg embert térített meg élete során. A szegények pártfogójaként, megsegítőjeként is ismert Szent Antal talán a katolikus egyház legkedveltebb szentje – aligha létezik templom neki szentelt oltár, illetve őt ábrázoló szobor vagy kép nélkül –, akihez sokan imádkoznak, kérvén segítségét, pártfogását az élet legkülönbözőbb bajaiban, veszélyeiben és megpróbáltatásaiban. Az ő tiszteletére szentelt keddi nap szokása onnan ered, hogy a szentet ezen a napon temették el (halála 1231. június 13., péntekre esett), illetve a hagyomány szerint legtöbbször e napon tüntette ki őt Isten  különféle csodákkal.

A legtöbb ferences templomban évszázados szokás a Szent Antal-napi liliomszentelés és a gyermekek megáldása. A liliomszentelés páduai eredetű. A plébániák 13-13 elsőáldozó gyermeket küldenek a Szent Antal-bazilikába, ahol ünnepélyesen kiosztják közöttük a megáldott liliomokat, s így vesznek részt a körmeneten, melyen Szent Antal ereklyéit is viszik. A liliom, amelynek nemessége a rózsáéval vetekedik, a keresztény művészetben a tisztaság, az ártatlanság és a szüzesség jelképe; az Úr Jézus Krisztus pedig a mezők liliomára utalva hirdette meg nekünk a gondviselésbe vetett gyermeki bizalom örömhírét. Mindezeket figyelembe véve tehát elmondhatjuk, hogy amikor az Egyház Szent Antal napján liliomokat szentel, egyrészt Szent Antal érdemeit szem előtt tartva Isten, kegyelmet osztogató erejét dicséri, másrészt felhívja a felnőtt hívek figyelmét a Teremtőbe vetett gyermeki bizalom fontosságára, a gyermekeket ugyanakkor arra buzdítja, hogy a fehér liliomokhoz híven őrizzék meg lelkük makulátlan fehérségét, tündöklő tisztaságát.

A gyermekek megáldása Szent Antal napján nagyon helyesen kapcsolódik a liliomok megáldásához. A liliom ugyanis a (gyermeki) ártatlanság szimbóluma. Szent Antal nagyon közel állt a gyermekekhez. Erről a tényről tanúskodnak a közismert képek, illetve szobrok is, amelyeken közkedvelt szentünket állandó jelleggel, a kisded Jézussal ábrázolják. Szent Antal életét nagyban meghatározta a kisded Jézushoz fűződő mély szeretete. A gyermeki lélek tehát különösen közel állt Szent Antal lelkületéhez és istenképéhez, ezért szeretettel segít rajtuk. Ajánljuk ezért bizalommal gyermekeink életét, jövőjét Szent Antal hathatós oltalmába, pártfogásába. Ennek legkézzelfoghatóbb módja, ha családjaink ifjú tagjait a hagyományos Szent Antal-áldásban részesítjük.