Lugosiak Pirospünkösdje Csíksomlyón

Sokéves hagyományt folytatva a lugosiak idén is elzarándokoltak Csíksomlyóra. Május 17-én korán reggel indult az RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében az autóbuszunk a római katolikus templom elől, tisztelendő Dumitreszk Titi plebános áldásával. 

A Lugos–Facsád–Déva–Gyulafehérvár–Medgyes–Segesvár–Székelykeresztúr–Székelyudvarhely útvonalon érkeztünk Csíkszeredára, majd utána Csíksomlyó következett, sok évszázados kegytemplomával és kolostorával. A somlyói kisegítő iskola megbízott igazgatója, Zajba Zoltánné szállásolt el bennünket az iskola osztálytermeiben, a magunkkal hozott „betyár-bútorral”, el is neveztük viccesen Hotel Ritz-nek. A szállás kényelmét kárpótolta a kegytemplom közelsége (kb.100 méter). Temérdek lacikonyha nyújtotta az étkezési lehetőséget. Mindenki tetszés szerint szentgyónáshoz járult, majd áldozott. Az utcán és a környező utakon özönleni kezdtek a „keresztalják”, ki gyalog, ki vonattal, buszokon, személyautókon, még lóháton is. Másnap reggel indultunk a két Somlyó közötti nyeregbe, a hármashalom oltár uralta hatalmas területre, ahol már sokan várták a szentmise megkezdését,

becslések szerint 500-600 ezer volt a résztvevő zarándokok száma. Az egri érsek tartotta szentmise, a hírről szóló prédikáció, melyben a Szűzanya találkozása Erzsébettel, a két áldott állapotban levő nő párbeszéde volt a fő vezérfonal, hatotta át a szentlélekre váró hívőket. Az áldozást követő pápai, magyar és székely himnuszok közös eléneklése majdnem mindenkinek könnyeket csalt a szemébe. A nemzeti zászlók, árpádsávos és székely lobogók kifeszültek a meg-meg erősödő szélben és a ragyogó napsütésben, hangsúlyozva a hely szellemét. Az arcokon látni lehetett a boldogságot. Itt mindenki egyet gondolt, egyet értett, az egymásnak feszülések feledésbe merültek – bár mindig így lenne! Másnap a pünkösdvasárnapi nagymise után hazaindultunk. Megálltunk Homoródfürdőn, Fehéregyházán a Petőfi-emlékműnél, ahol verseket mondtunk és Petőfi-versek dalos változatait énekeltük. Segesvár volt a kővetkező megálló. Késő este érkeztünk Lugosra. Szép volt, gyönyörű volt, ha egészségünk megengedi, jövőre is jövünk!

Langó Ferenc Attila