Mit mutat a statisztika?

„Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istennek igéje örökre megmarad.”

(Ézsaiás 40, 8)

A zsidó-keresztény hitvilág alapélménye az a bizonyosság, hogy Isten kapcsolatot teremtett a világgal, benne az emberrel. Az ószövetség számos olyan helyzetet tár elénk, amikor a Teremtő Isten lehetővé tette, hogy az ember különböző megjelenési formában találkozzon Vele.  Dicsőséges isteni formájában a véges képességekkel rendelkező emberi test a Teremtő Isten személyét nem láthatja, de aki elfogadja a kapcsolat felvételnek Isten által meghatározott útját, az megkapja az Isten-élmény csodálatos lehetőségét. Miután Isten megközelíthetetlen fényességben lakik, Jézus Krisztusban teljes önmagát hozta igazán közel hozzánk. A zsidókhoz irt levél így fogalmaz: „Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette” (Zsid. 1, 1–2).

Alapvető fontosságú tudomásul venni, hogy emberi létünk kapcsolatokra épül. Családban, társadalomban, kisebb-nagyobb közösségekben éljük meg létünk kiteljesedését. Fontos azt is tudni, hogy mind a hit, mind a bűn kapcsolati kérdés. Ha igent mondtam Istennek, az automatikusan nemet jelent a Sátán számára. De fordítva is igaz. A bűn iránti engedékenységem Istentől való elszakadásomat jelenti. Rajtam áll, hogy melyik irányba nyitom ki szívem ajtaját. Kit engedek belépni lényem legbensőbb, legintimebb részébe. Isten a szívet úgy alkotta meg, hogy „kilincs a szív ajtaján” csak belülről van, csak én nyithatom meg. Az Ige két ellentétes hatalomról szól, akik ajtónyitásra várnak. Jézus mondja: „Íme az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat, és megnyitja az ajtót, bemegyek hozzá és vele vacsorálok, és ő énvelem… (Jel. 3, 20). Isten figyelmeztetése is világos üzenet: „A bűn az ajtó előtt leselkedik és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta” (1 Móz. 4, 7). Nos, akinek ajtót nyitok, azzal lépek kapcsolatba.

Kedves nemzettársaim! Életünk, az örökkévalóság oldaláról tekintve csupán annyi, mint a rövid életű, elhervadó növényeké. Földi létünk határozza meg örök jövendőnket, ezért döntő fontosságú, a „befogadás kérdése,” milyen szellemi értékekkel táplálkozunk. Jézus azt mondja: „a világ elmúlik, de az én beszédem soha el nem múlik!” (Lukács 21, 33). Tanuljunk meg nemet mondani a lényegtelen dolgokra.  Sok ember számára a biblia olvasás egyik legnagyobb akadálya a televízió. Bizonyos statisztikai adat szerint sokan töltenek napi 4 órát a televízió előtt. Ez 61 nap évente, beleértve 16 ezer gyilkosságot, az emberi agyat fogva tartó, erkölcsromboló történést. Így az ember 65 éves korára kilenc és fél évet tölt tévénézéssel. De ezenkívül ott van még az internetfüggőség és az egyéb szenvedélyek sokasága. Ezzel szemben, ha az ember napi 24 órájának csupán 1 százalékát adná Istennek, napi 14,4 percet töltene bibliatanulmányozással, gyökeresen megváltozna élete, gondolkodása. Kedves magyar testvéreim, a bibliatanulmányozás alapvető célja, hogy mélyebb kapcsolatot építsünk ki a biblia szerzőjével, az örök Istennel. Ha életünk gyökere az igében mélyre hatol, nem lesz terméketlen életünk és semmilyen vihar nem fog kidönteni. Viharok akaratunktól függetlenül jönnek minden ember életébe, de a hívő ember számára ott van a hit és az Ige megtámasztó ereje. Fontos újra tudatosítni, hogy a hit nem csupán abból áll, hogy nem tagadom Isten létét… ennyit az ördögök is tesznek, hiszen Isten közeléből lettek kitaszítva. Ennél messzemenően többre van szükség: a hívő ember szívét Isten szeretete kell, hogy betöltse. A hitre fogékony új szívet viszont kérni lehet Istentől, amint azt egy gyönyörű énekünk megfogalmazza: „Új szívet adj, Uram én nekem, új szívet adj én Istenem, amely csupán csak Te érted ég, Véled jár szüntelen…” Választásokra készülünk, ha magyar népünk Istentől kérné el a jövő áldását, rövidesen csodát tapasztalnánk: kontinensünk magasan legáldottabb népe lenne. 

Adja Isten, hogy megértsük, minden hatalom az Ő kezében van! Ne hagyjuk ki a nagy lehetőséget!

Bátkai Sándor