„A Felséges örökséget osztott a népeknek, és szétosztotta az emberfiakat,
megszabta a népek határait…”
(5. Mózes 32, 8)
A nemzet szó a „nemz” igéből származik, amely egy bizonyos embercsoport azonos eredetére utal. Olyan élő közösség, amelyet közös nyelv, hagyományok, kultúra, közös célok, érdekek kovácsolják össze. Minden erőszakos beavatkozás, amely az etnikai tisztaságot hígítja, rést üt az egység szövetén. A Szentírás tanúsítja, hogy Isten mindig nemzetekben gondolkodott. Ugyanakkor határozott és világos parancsokkal tiltotta meg választott népének a környező népekkel való keveredést. Ezzel védelmet kívánt nekik nyújtani abban az emberi gyengeségre utaló kérdésben, hogy szívüket elfordítják az élő Istentől és a felhígult nemzet képtelen lesz ellenállni a beolvadás veszélyének.
Nincs új a nap alatt. Történelmi példák sokasága bizonyítja, hogy az olyan ember, akinek nincs erős nemzettudata, irodalmi, történelmi ismerete, valamint lelki-vallásos kötődése nemzetéhez, könnyen elveszti identitástudatát és a beolvadás csak idő kérdése. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az anyaország határain kívülre szorult nemzettársaink könnyen lépnek a keveredés útjára és az ebből eredő beolvadás nagyon megtizedeli a magyarságot! Sőt, azt is szomorúan tapasztaljuk, hogy olykor a magyar szülők saját döntésükkel járulnak hozzá, hogy a magyar jövő elveszítse erejét, azzal, hogy gyermekeiket nem adják magyar iskolába, ezzel pedig iskoláink, tanintézeteink felszámolódását segítik elő.
Kedves nemzettársaim! Az élet alapvető isteni törvénye: „amit vetettél, azt aratod”. Isten nem erőlteti ránk akaratunk ellenére védelmét, de mindenkin segít, aki hozzá fordul. Népünk múlt századi történelmi tragédiájának elemzése során ki lehet mutatni az oda vezető okok sorát: nagyhatalmi érdekek, tanácsköztársaság, Károlyi Mihály kormányának súlyos tévedései, a hadsereg tévesnek bizonyult leszerelése, amikor éppen meg kellet volna védeni az életteret… stb. Sajnos, amíg nem, látjuk, hogy a rossz politikai döntések sorozatát az Istentől való elfordulás eredményezte, addig a lényeget nem látjuk.
Salamon király idejében Izrael országa hatalmának csúcsán volt. Isten határozott és erőteljes figyelmeztetése ellenére, Salamon élete összefonódott a környező népekből vett feleségekkel. A nekik szóló kedveskedés, elvárásaiknak való megfelelni vágyás elfordította szívét az élő Istentől, akinek köszönhette hatalmát. Az ítélet így szükségszerűen bekövetkezett. Fiának, Roboámnak az életében az ország kettészakadt, és attól kezdve tragédiák sokasága következett a zsidó nép életében, amely országuk elvesztésében, majd később a szétszórásban csúcsosodott ki. Isten azonban állja szavát, az összegyűjtésre vonatkozó ígéretét. 1948 óta újra fenn lobog Izrael állami zászlaja. Egyelőre még szorongatás veszi őket körül, amíg fel nem ismerik, hogy Jézus Krisztus az Istentől küldött Messiás, aki az egész világ Megváltója lett, akinek a zsidó nép kebeléből kellett eljönnie e világra.
Drága magyar testvéreim, szükségszerű annak a felismerése, hogy a legszomorúbb helyzetben az van, akit már e földön Isten ítélete súlyt bűneiért, mert igazi megtérés hiányában már e földön is gyötrelem a sorsa, de örök életét is elveszti, és ez már végzetes veszteség! Az, hogy bizonyos földrajzi területet Isten egy időre kinek a birtokába engedd át a fent említett „vetés és aratás” függvénye. Isten azonban a pozitív ígéretét is tiszteletben tartja: „aki hozzám fordul, ki nem vetem!” Jézus földön jártában számos vak szemét megnyitotta. Nagy szükségünk lenne ma is a tisztán látásra, hogy Jézus gyógyító keze érintsen, amint olvasunk erről Márk evangéliumában: „Aztán Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent” (Márk 8, 25). Lássuk meg végre, hogy sem Mária, sem a szentek, sem egyéb politikai hatalmak nem tudnak rajtunk segíteni, csak egyedül az, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön. Őt pedig úgy hívják, hogy Jézus Krisztus az élő Isten Fia. Kérjük el Tőle mind egyéni életünkre, mind népünk számára a segítséget!
Bátkai Sándor
Hozzászólások