1001

Az 1001 bűvös, az 1001 éjszaka meséiből ismert szám, amely viszsza-visszatér a mindennapi szóhasználatban is, például a magát 1001 árucikket forgalmazó üzletként hirdető boltok nevében. Nemrég, állítólag, a Munkaügyi Felügyelőség végzett felmérést ennyi, nem is akármilyen, hanem konzultációs, IT és auditáló, román és multinacionális cégnél, olyanoknál tehát, amelyekben nem feltétlenül szükséges a vasár- és ünnepnapokra, hétvégekre is kiterjedő munka. Mert arra vonatkozólag bizonyára nincs vita, hogy a villanytermelőnek vagy gázszolgáltatónak, kórházaknak, vendéglőknek, színházaknak, sajtónak és hosszan folytathatnánk, ilyenkor is dolgozniuk kell. Nos, az országos ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a cégek kis híján egynegyede, az 1001-ből 240 nem tartja tiszteletben az egészségügyi és munkabiztonsági előírásokat, konkrétabban hétvégén, s a megszabott munkaprogramon túl is dolgoztatja alkalmazottait. A felügyelők mintegy 2700 „hiányosságot” állapítottak meg, ennél valamivel több kiküszöbölési intézkedést rendeltek el, s a százat el nem érő büntetést szabtak ki.Vajon mekkora lett volna az arány másfajta cégeknél?Mert így nem is állunk olyan rosszul, mondaná az átlagdolgozó, akit akárhányszor behívhatnak, és ha a szükség megkívánja, be is hívnak hétvégi munkára. És a nagy többség megy, egyrészt mert (általában) jobban megfizetik, mint hétköznaponként, de főleg muszájból. Meg lehet ugyan tagadni a „patrón” kérését, de mindenki tudja, ha nem nagyon-nagyon naiv, hogy a legközelebbi elbocsátáskor holtbiztosan azok fognak „repülni”, akik „megbízhatatlanok, akikre nem lehet számítani”. Márpedig – nézzük meg a munkanélküliségi statisztikát – sokan várnak a kapukon kívül, s némelyek adott esetben, végső kétségbeesésükben akár a vasárnapi munkát is vállalnák, akár kevesebb pénzért is. Egy ugyancsak közelmúltban végzett – a fentitől teljesen független – felmérés azt mutatja, hogy három honfitársunk közül egy munkahelyének esetleges elvesztése miatt aggódik, s még nagyobb azoknak az aránya, akik pluszjövedelmeik lefaragásától tartanak. Ilyen körülmények között, sajnos, nem releváns az egynegyednyi törvénysértő, még akkor sem, ha egynek sem szabadna lennie.