A mélyállam visszavág

Az Alkotmánybíróság csütörtökön elrendelte az összes szavazat újraszámolását a nagy meglepetést hozó államelnöki választás első fordulóján. A döntés precedens nélküli, hasonlóra civilizált országban nem került sor, csupán Afganisztánban 2014-ben! Nyáron, amikor a helyhatósági választásokon több helyszínen is választási csalás alapos gyanúja merült fel, az alkotmánybíróság makacsul elutasította a szavazatok újraszámolását, még a roppant szoros 2009-es államelnöki választás második fordulóján is csupán az érvénytelen szavazatok újraszámlálását rendelte el. Most viszont az összes szavazatot újra kell számolni, holott semmilyen szabálytalanságot sem jeleztek – több mint húszezer választási körzetből, ahol az összes párt képviselője kivétel nélkül aláírta a jegyzőkönyvet!

Ciucă és különösképpen Ciolacu kiesése meglepte a közvéleményt és valósággal sokkolta a mélyállamot. Végül is a PNL és a PSD is több ezer pártkatonából álló országos apparátussal rendelkezik, óriási média-háttér tolta szekerüket és rengeteg anyagi forrással rendelkeztek. A népharag azonban elsöpörte őket és azt a Călin Georgescut röpítette az első helyre, aki mögött nem állt országos pártszervezet, sem média, sőt, a választási körzetekben sem küldött megfigyelőket! Elena Lasconi sem állt sokkal jobban, az USR-nek nincs a két nagypárthoz hasonló országos szervezeti hálózata, amely mozgósítaná a választókat, s a fősodrású országos sajtó sem bánt kesztyűs kézzel vele a kampányban. Mégis ők jutottak be a döntőbe, lesöpörve a pályáról a mélyállam két jelöltjét.

A népharag bunkósbottal verte fejbe a rendszert, amely néhány napig csillagokat látott, mint a padlóra küldött ökölvívó. Klaus Iohannis meg sem szólalt, s a PSD háztáján is síri csend Ciolacu hétfői lemondása óta. Néhány napig jóformán semmilyen reakciót sem látni, a választási eredmény jóformán megbénította a mélyállamot. Csütörtöki visszavágása ezért kapkodó jellegű, még a közös taktikát sem egyeztette intézményei között. Hétfőn az államfői hivatal még azt állította közleményében, hogy nem kapott semmilyen információt a titkosszolgálatoktól a választások törvénytelen befolyásolásáról. Csütörtökön viszont a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) már azt állította, hogy kibertámadással próbálták meg befolyásolni a romániai elnökválasztást. A telekommunikációs titkosszolgálat (STS) azonban rögtön meg is cáfolta a CSAT állítását, mondván: semmilyen kibertámadás sem volt! Teljes pánik és fejvesztés uralkodik, a mélyállam jobb keze nem tudja, mit csinál a bal! Holott közismert, hogy Oroszország minden európai ország destabilizálására törekszik, erre több nyugati titkosszolgálat is felhívta a figyelmet, a Pruton túli Moldva például egy hónapja vert vissza nagyméretű orosz háttértámadást. Vagyis a Románia – busásan megfizetett és kiváltságokkal elárasztott – erre szakosodott szerveiszámíthattak hasonlóra, mégis csúfosan leszerepeltek. Băsescu humorosan jegyezte meg, Moszkvában Medvedev jót röhög a markában, hogy Bukarestben három napig semmit sem észleltek.

Végül az alkotmánybíróságra került a sor a forró gesztenye tűzből való kikaparására, a szavazat-újraszámolás éppen ezen pánikszerű kapkodás jele. Már a látszattal sem törődnek, s elővették a hírhedt Sztálin-tételt: nem az számít, hogyan szavaznak, hanem hogyan számolják a szavazatokat. Ahogy várható volt, a döntés általános közfelháborodást eredményezett, sokan emelték hangjukat a népakarat ilyen semmibevétele ellen. Választási puccs, alkotmánybírósági bányászjárás, a demokrácia semmibevétele és hasonló reakciókkal találkozni. A népharag pedig borítékolhatóan növekszik, a rendszerellenes hangulat fokozódik. Egyre több emberben vetődik fel a kérdés, mi is manapság Románia: jogállam vagy mélyállam?