Áldozat

2010. május 6. alighanem az áldozat napjaként vonul be az ország legújabb kori történelmébe. A gazdasági áldozatok jó hatvan esztendeje példátlan napjaként. Az 1950-es évektől errefelé éheztünk és fáztunk ugyan sokszor, de soha nem került sor a fizetések, nyugdíjak drasztikus csökkentésére (munkanélküli segély nem volt), márpedig most, júniustól kezdődően ezt tervezi a hatalom. Nem jószántából, hisz tudja: egy ilyen lépés nincs messze a politikai öngyilkosságtól még akkor sem, ha nem a választások előestéjén történik. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott, a jelek szerint nagyon szigorú tárgyalások után nem maradt más megoldás, illetve a másik, az áfa és általános adókulcs jelentős emelése, s ezzel egyidejűleg a költségvetésiek fizetésének (kisebb mértékű) csökkentése, állítólag a mostaninál is rosszabb variáns lett volna. Marad tehát a költségvetési alkalmazottak fizetésének 25, a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékos megnyirbálása a végső csőd elkerülésére, azzal a megkötéssel, hogy a minimálbér, a kormány beavatkozása nyomán, nem eshet 600 lej alá. Év végéig az intézményvezetőknek továbbá ki kell választaniuk a munkahelyükön legjobbakat, a többiek pedig mehetnek, hisz jó 140 ezerrel csökkenteni kell az adminisztratív személyzetet.A döntést – a kormányfő helyett, akinek tiszte és felelőssége lett volna ezt megtenni – maga az államelnök jelentette be. Jelzés volt ez arra, hogy ő az ország legjelentősebb, legnépszerűbb (?) politikai személyisége, akinek szavát, álláspontját, mint megfellebbezhetetlent, el kell fogadni. A szűk körben meghozott súlyos döntésről egyébként, hírek szerint, maga a munkaügyi miniszter sem tudott... Nehéz idők jönnek, a bejelentés számtalan további problémát vet fel. Magas, könnyen leüthető labdával szolgáltak az ellenzéknek, amely máris lecsapott, rövidesen bizalmatlansági indítványt terjeszt a parlament elé. Nem fognak szótlanul nyelni a szakszervezetek sem, amelyek máris összehangolt tiltakozó akciókról tárgyalnak. Alapvető kérdés marad, hogy miként, milyen mértékben hajtják majd végre a tervezett intézkedéseket, hisz köztudott: a reformokról szóló diskurzus évek óta leginkább pusztába kiáltott szó maradt. Pár hónap múlva derül ki, valóban eljött-e a cselekvés ideje.