Amerikai pofon

Súlyos vádakat fogalmaz meg az EU-val szemben az amerikai kongresszus jogi bizottsága. 160 oldalas jelentésében azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy immár tíz éve cenzúra-kampány folytat, amely a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) 2023-as hatálybalépése óta fokozott nyomást gyakorolt a platformokra, hogy cenzúrázzák a „politikailag inkorrekt” tartalmakat Szlovákia, Hollandia, Franciaország, Moldova, Írország és Románia országos választásain, valamint a 2024-es EP-választások előtt.

A jelentés szerint a legagresszívebb cenzúra a 2024-es romániai elnökválasztás idején történt, amikor a bukaresti alkotmánybíróság érványtelenítette az elnökválasztást, mert állítólag Oroszország egy TikTokon zajló, összehangolt kampány révén titokban támogatta Georgescut. A kongresszusi jelentés szerint a TikTok belső dokumentumai – amelyeket a platform az Európai Bizottság elé terjesztett – ellentmondanak ennek. A jelentés emlékeztet arra is, hogy nem sokkal később a román sajtó kiderítette, hogy Georgescu kampányát nem Moszkva, hanem a PNL finanszírozta. Ennek ellenére az elnökválasztás eredményeit soha nem állították vissza, és a 2025-ben megismételt választást – az amerikai jelentés szerint – a rendszer jelöltje nyerte meg.

Az Európai Bizottság és Nicușor Dan is azon nyomban alaptalannak nevezték az amerikai jelentésében szereplő vádakat, de az égvilágon semmilyen bizonyítékot sem hoztak fel, mely megcáfolná az amerikaiak tényekkel alaposan dokumentált jelentését. A kongresszusi jelentés ugyanis konkrét eseteket nevez meg, amikor EU-s illetékesek nyomást gyakoroltak a nagy technológiai óriásokra a tartalmak úgymond „moderálására”, sőt azt is jelezték, hogy milyen tartalmakat „moderáljanak”. Ha például Oroszország tett volna hasonlót, maga Brüsszel lenne az első, aki cenzúrát reklamálna, és a választások befolyásolását.

Románia államelnöke ráadásul öngólt rúgott, amikor azt állította, hogy a választás érvénytelenítése a „titkosszolgálati becsléseken és az alkotmánybíróság tekintélyén alapult”. Vagyis nem törvényeken, hanem hatalmi döntéseken – éppen az, amit az amerikaiak kifogásolnak.

A lóláb annyira kilóg, hogy a tengerentúlról is látszik, bármennyire nem tetszik ez Bukarestnek. Brüsszelből viszont mégsem látszik, pontosabban nem akarják látni. Thierry Breton korábbi francia EU-s biztos ráadásul a román forgatókönyv megismétlését vetette fel, ha a tavaly februári németországi választások a rendszernek „elfogadhatatlan” eredményt hoztak volna.

Több mint egy év telt el a választások érvénytelenítése óta, de Bukarest és Brüsszel semmilyen bizonyítékot sem mutatott be az állítólagos orosz befolyásról, előbbi ugyanis utóbbihoz fordult a TikTok-ügy felgöngyölése érdekében. A román hatóságok adósak a lakosságnak, ismerte be maga Nicușor Dan, január végére ígérve az ügy tisztázását. Január letelt, de az államfő nem hozta nyilvánosságra a bizonyítékokat. Sőt Georgescu kampányának finanszírozása ügyében sem indult el bűnügyi eljárás a PNL ellen, sem a PSD ellen, melynek vezetői szavazatokat irányítottak át Simionhoz, manipulálva a választást! A Georgescu elleni bűnügyi eljárás vádjai pedig a választás érvénytelenítése utáni időkre vonatkoznak. Brüsszel is fölöttébb gyanúsan huny szemet a súlyos romániai politikai válság fölött, miközben Magyarországot például állandóan ostorozza mondva-csinált ügyekkel. A kettős mérce fölöttébb bántó. Ha egy szivárványos tüntetés betiltásáról lenne szó valamelyik EU-s országban, rögtön kitör a botrány Brüsszelben, a választás hirtelen érvénytelenítése viszont nem aggasztja a demokrácia és jogállamiság brüsszeli „éber őreit”. Washington nem alaptalanul említ cinkosságot, sőt, Brüsszelt és nem Moszkvát vádolja, hogy beavatkozott a romániai választásokba. A Trump-adminisztráció a demokrácia és a jogállamiság elvének megsértésére hivatkozva nem oldotta fel tavaly a vízum-kötelességet a román állampolgárok számára.