Európai „stratégiai autonómia”

Merre indul a NATO, milyen jövő vár az észak-atlanti katonai szövetségre? Lehet-e hatékony Európa stratégiai autonómiája, ha az USA kivonul az öreg kontinensről?

Az utóbbi időben egyre jelentősebb a feszültség Európa és az USA között, utóbbi többször is nehezményezte előbbi gyengeségét. Legutóbb Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki szerint a NATO problémái az európai védelmi képességek leromlásából származnak. A gazdag európaiak évtizedeken keresztül kihasználták a katonai szervezet amerikai védőernyője által garantált biztonságot, költségvetésük jó részét szociális programokra költötték és nem védelemre. „Ez a trend talán elkezd változni, és változnia is kell. Ahhoz, hogy a NATO erősebbé váljon, a szövetségeseknek kell erősebbé válniuk” – szögezte le Rubio.

A tehetségtelen európai vezetők kettős szorításba lavírozták magukat: keletről az oroszok szorongatják Európát, nyugaton pedig az amerikai sas köröz a Dániához tartozó Grönland felett, ami közfelháborodást váltott ki az öreg kontinensen. Az ideológiai mámor után Európa arra ébredt, hogy egyszerűen nem tud mit kezdeni az erőpolitikára átváltó nemzetközi helyzettel. Katonai erő nincs mögötte, és az elmúlt évek hibás döntéseinek következtében gazdasága is gyengül.

Az amerikai fordulat nyomán Brüsszelben immár Európa „stratégiai autonómiájáról” beszélnek, mindenekelőtt a felbőszült franciák, akik szerint az európaiak képesek és kötelesek felelősséget vállalni saját biztonságukért. Végül is tavaly az EU 800 milliárd eurós védelmi korszerűsítést indított el – a SAFE elnevezésű programot – melyből 650 milliárdot a tagországok biztosítanak saját költségvetésükből saját haderejük fejlesztésére, a maradék 150 milliárdot pedig EU-s hitelből biztosítják. A konkrét fejlesztés azonban kezdeti fázisban van. Mark Rutte NATO-főtitkár vitába is keveredett ezért a franciákkal, és nyilvánosan lehűtötte a magukat Herkulesnek gondoló európai kerti törpéket: „Aki azt hiszi, hogy az USA nélkül megvédhetjük magunkat, álmodozzon csak tovább”. Berlini látogatásán Ilie Bolojan is igazat adott a főtitkárnak, elismerve a nyilvánvalót: Európa biztonságát az USA garantálja a NATO-n keresztül.

Az európaiak jelenleg gyakorlatilag minden területen az USA-tól függnek: korszerű fegyverek és haditechnológia, szállítási kapacitások, hírszerzés vagy kommunikáció terén magatehetetlenek az amerikai mankó nélkül. Ráadásul az USA biztosítja a NATO költségek mintegy hetven százalékát, a 30 európai tagország és Kanada pedig a maradék körülbelül harminc százalékot.

2023-ban cseh kezdeményezésre Európa kötelességet vállalt, hogy egy éven belül egymillió töltényt ad Ukrajnának, de az egész európai hadipar képtelen volt legyártani annyit! Holott a töltények a legegyszerűbb harci eszközök, nem igényelnek szofisztikált technológiát, csupán nagy gyártási kapacitást. A modern háborút pedig egyre inkább modern technológiával vívják, az olcsó, de okos drónok átveszik a gépfegyverek, tankok, rakéták, repülőgépek és egyéb méregdrága hagyományos fegyverek szerepét. Szerencsére a katonákét is. A drónokat mélyen az ellenség területén be lehet vetni, Ukrajna kitartása nagyrészt éppen ezeknek köszönhető. Ukrajna jelezte, hogy megosztja az európaiakkal ezen jelentős technológiai fölényét, de erre csak a háború után kerülhet sor.