Kémügyek

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:EN-US; mso-fareast-language:EN-US;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt; mso-header-margin:36.0pt; mso-footer-margin:36.0pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Miután az FBI, az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája, a külföldi hírszerzési és terrorista cselekmények elhárításáért felelős szervezet tíz feltételezett orosz kémet tartóztatott le a napokban, a tulajdonképpen megszokott forgatókönyv szerint alakultak az események. Az oroszok ugyan elismerték, hogy a magukat amerikainak, kanadainak, peruinak kiadók orosz állampolgárok, tagadták ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok ellen irányuló cselekményeket követtek volna el.

Egy-egy ilyen kémbotrány a feleknek, legalábbis azok egyikének biztosan nem jön jól, most azonban kimondottan rossz időpontra időzítette az FBI, hiszen a botrány kirobbanására pár nappal azután került sor, hogy Barack Obama az orosz elnökkel, Medvegyevvel jó hangulatú megbeszéléseket folytatott az Államokban, lévén mindkét politikusnak az az elképzelése, hogy az eddiginél jobb és bizalmasabb kapcsolatokat teremtsen a két nagyhatalom között. A kémügy ebbe a folyamatba való belenyúlás, vélik egyesek, mégpedig nem az amerikai felső vezetés részéről, sőt némelyek Obama elleni akciónak minősítik: figyelmeztetésnek, hogy túlságosan közel került az oroszokhoz, ami nem mindenkinek tetszik az Egyesült Államokban. Az újságok külpolitikai szerkesztőinek, politikai megfigyelőknek bőven ad alkalmat kommentárokra, ilyen-amolyan megközelítésekre a kémbotrány; az orosz kormányfő például arról beszélt Clinton volt amerikai elnöknek: az amerikai rendőrség „elszabadult”, arra utalva, hogy az FBI érdekei talán felülkerekedtek bizonyos állami érdekeken, vagy hangzatos kudarcaik után megpróbáltak eredményeket felmutatni.

A beavatottabbak számára nyílt titok: hasonló ügyek voltak, alighanem lesznek is mindkét oldalon, és ilyen szempontból nem rendkívüli a mostani; maga a kémügy sem látszik olyan veszélyesnek, hogy alapvetően megingatná az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Minden kellemetlenség és botrány dacára általános a vélemény, hogy a mostani kémügy nem ingatja meg alapvetően Washington és Moszkva javuló, a bizalomra épülő kapcsolat irányába fejlődő viszonyát. Valamikor esetleg odáig juthatunk, hogy az államok megelégednek a hírszerzés törvényes eszközeivel, az egymástól kapott információkkal, s illegális kémekre nem is lesz szükség?