NATO-válság

Trump elnök erősen fontolgatja, hogy az USA kilépjen a NATO-ból. „Sosem voltam oda a NATO-ért. Mindig tudtam, hogy papírtigris, és amúgy Putyin is tudja” – nyilatkozta az elnök a sajtónak.

A NATO európai tagjai mindig is vörös posztó voltak Trump szemében. Eleinte jogosan, mivel az európaiak túl keveset fordítottak saját védelmükre, a költségek oroszlánrészét az USA-ra hárítva. Ezzel nemcsak Trump elégedetlen, hanem demokrata elődjei is, Obama és Biden szintén arra szólította fel a gazdag európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb részt a NATO működési költségeiből.

Trump mostani elégedetlenségét azonban nem az anyagiak váltották ki, végül is tavaly júniusban – Spanyolország kivételével – az összes NATO-tagország vállalta, hogy 2%-ról 5%-ra emeli védelmi kiadásait. A Fehér Ház urát leginkább az zavarja, hogy az európaiak nemet mondtak az USA-nak, amikor a Hormuzi-szoros újranyitásához kérte a katonai segítségüket. 

Trump szerint „nehéz elhinni”, hogy a NATO-tagállamok nem siettek azonnal, kérés nélkül a segítségükre. De hát a NATO védelmi szövetség, tagállamai arra vállaltak írásos kötelezettséget, hogy ha külső erő megtámadja valamelyiküket, a többiek segítséget nyújtanak a megtámadott országnak. Irán egyetlen NATO-tagországot sem támadott meg, a háborút az USA és Izrael támadása indította el. Támadó jellegű háborúban a tagállamok nem kötelesek segíteni. Ezt maguk az amerikaiak szögezték le az észak-atlanti szövetség 1949-es megalakulásakor. Akkoriban néhány nyugat-európai országnak még voltak afrikai és ázsiai gyarmatai, ahol fegyveres konfliktusok is zajlottak a gyarmatosítók ellen, az USA viszont határozottan tudomásokra hozta, hogy a kölcsönös védelem kizárólag az európai anyaországokra vonatkozik, akkor is csak védelmi jelleggel. Épen azért került be amerikai nyomásra az „észak” a szövetség elnevezésébe.

Trump mégis elvárja, hogy az európaiak a NATO nevében járuljanak hozzá a Hormuzi-szoros újranyitásához. A háború egy vagyonba kerül, mivel az USA hagyományos fegyverekkel harcol. Két hét alatt 800, 3 millió dollárba kerülő korszerű rakétát lőtt ki. A háború naponta másfél milliárd dollárba kerül az USA-nak, Pete Hegeseth hadügyminiszter a minap 200 milliárd dolláros költségvetés-kiegészítésért folyamadott a kongresszushoz a háború folytatásához! 

Trump mindenekelőtt Nagy-Britannia és Franciaország ellen kelt ki dühösen, noha Spanyolország teljes légterét, Olaszország pedig katonai bázisait zárta el az Iránba tartó amerikai gépek elől. Az erősen USA-párti Lengyelország pedig egy Ukrajnának szánt, s az európaiak által már kifizetett Patriot rakétarendszer átadását tagadta meg.

Marco Rubio külügyminiszter is a NATO alapos felülvizsgálatáról beszélt: „Ha a NATO csak arról szól, hogy megvédjük Európát, amikor támadás éri, de ők megtagadják tőlünk a bázisaik használatának jogát, amikor szükségünk van rájuk, az nem jó felállás”. 

A transzatlanti viszony felülvizsgálása azonban nem jelenti az USA kilépését a NATO-ból. Ezt Trump nem is teheti meg egyedül, arra a kongresszus jóváhagyására is szükség lenne. Arról nem is beszélve, hogy az erős amerikai fegyverlobbi aligha mondana le a zsíros üzletekről, éppen akkor, amikor az európaiak végre kötelességet vállaltak katonai kiadásaik jelentős növelésére.