Nemzetközi bonyodalmak

Varsó kikosarazta Berlint, s futni hagyta az Északi Áramlatok egyik feltételezett felrobbantóját, panaszkodnak a németek. A két ország közötti amúgy sem ragyogó viszonyban újabb mosolyszünet következett be, s ismét az Oroszország és Németország közötti közvetlen gázvezetékek miatt.

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket 2022. szeptember 26-án robbantották fel. Dánia, Svédország és Németország nyomozást indított az ügyben, a két skandináv ország le is zárta azokat – konklúzió nélkül. Németország bűnüldöző szervei viszont lefolytatták a vizsgálatot, és Ukrajnát tették felelőssé a robbantásért, Berlin szerint hat ukrán ügynök hajtotta végre.

Moszkva elutasította a német nyomozás eredményeit, Berlin viszont kitart álláspontja mellett, a német ügyészség júniusban küldött elfogatóparancsot Varsónak a vezetékek felrobbantásával gyanúsított ukrán búvár, Volodimir Zsuravlev ellen, aki éppenséggel Lengyelországban tartózkodott. A lengyel ügyészség felháborodva fogadta a német kérést, és nyíltan megtagadta annak kivitelezését. Egy magas rangú lengyel tisztviselő egyértelműen leszögezte a német küldöttségnek, hogy: „Minden potenciális gyanúsítottat, aki szerepet játszhatott a vezeték megsemmisítésében, ki kellene tüntetni, nem pedig letartóztatni”! Berlin azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és magasabb szinten próbálkozott: Olaf Scholz kancellárral az élen német miniszteri küldöttség érkezett július 2-án Varsóba, ahol megbeszélést tartottak Donald Tusk miniszterelnökkel és a lengyel kormány többi tagjaival. A németek arra kérték lengyel kollégáikat, hogy szerezzenek érvényt az elfogatóparancsnak. Kérésük azonban a lengyel politikai vezetők körében is kicsapta a biztosítékot. A Nyugat kedvencének számító, németül tökéletesen beszélő Tusk ellentmondást nem tűrően szögezte le: „Az Északi Áramlat 1 és 2 kezdeményezőinek és támogatóinak: az egyetlen dolog, amit ma ezzel kapcsolatban tenniük kellene, az az, hogy bocsánatot kérnek és hallgatnak”. Néhány nappal a német kancellár varsói látogatása után az említett ukrán gyanúsított autóval hagyta el Lengyelországot, s jelenleg a másik öt gyanúsítottal együtt Ukrajnában tartózkodik, amely nem adja ki állampolgárait.

Ukrajnához és a balti országokhoz hasonlóan Lengyelország kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlatok megépítését, melyet Varsóban energetikai Ribbentrop–Molotov-paktumnak neveznek. 2005 óta ez volt távolról a legjelentősebb ellentét Varsó és Berlin között, semmilyen más ügy nem okozott nagyobb feszültséget a két ország között, még a viharos kétoldalú történelem értelmezése sem! Berlin azonban fittyet hányt a lengyelek ellenkezésére, és mégis megépíttette a két vezetéket, jelentősen fokozván ezzel a feszültségeket. Varsóban leplezetlen örömmel fogadták felrobbantásuk hírét, sőt, sokak számára az is felvetődött, hogy a lengyelek keze is benne van az ügyben.

Tusk nyiltan leszögezte, hogy bocsánatot vár a németektől korábbi önző és felelőtlen energiapolitikájuk miatt, amely súlyos következményekkel járt Kelet-Európa számára. Zbignew Ziobro, Lengyelország korábbi igazságügyi minisztere például kemény hangon vádolta meg Berlint – személyesen Schröder és Merkel volt kancellárokat – az ukrajnai háborúért és a lakosság példátlan szenvedéséért. Németország politikája közvetve ugyan, de jelentős mértékben hozzájárult Putyin diktatorikus rendszere és hadigépezete megerősödéséhez. Emiatt a lengyelek szerint a berlini vezetőket személyes felelősség terhelné. Ha a német ügyészek mindenáron ragaszkodnak a büntetőjogi eljáráshoz, akkor Schröder és Merkel korábbi kancellárokat, vagy Frank Walter Steinmaier államelnököt, korábbi külügyminisztert, az Északi Áramlatok lelkes pártfogóját kellene bíróság elé állítani, vélik szinte egyöntetűen Lengyelországban.