Nincs többé Barátság

Több szereplős energetikai háború tört ki, miután január végén leállt az orosz kőolaj szállítása Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába a Druzsba (Barátság) vezetéken. Az események után az Európai Bizottság rendkívüli ülést hívott össze a magyar, szlovák és horvát érdekek egyeztetésére. Az energetikai háború ugyanis tovább gyűrűződik, és több országra kiterjed.

Január 27-én nagyméretű orosz bombatámadás érte a Barátság vezeték elosztó-központját az ukrajnai Brodyban. Az ukránok három napig küzdöttek a lángokkal, amíg sikerült eloltani a tűzet, és a vezeték súlyos károsodásával indokolják a kőolajszállítás leállítását. Kijev még aznap értesítette Budapestet és Pozsonyt a Barátságot ért orosz bombatámadásról.

Magyarország és Szlovákia viszont nem Oroszországot, hanem Ukrajnát hibáztatja a kőolaj-szállítás leállásáért. Budapest és Pozsony nem reklamáltak az EU-s fórumokon a Barátságot ért ukrajnai orosz támadáskor, holott azon nyomban panaszkodtak, amikor korábban az ukránok vették célba ugyanazt a vezetéket orosz területen. Budapest és Pozsony zsarolással vádolja Kijevet a vezeték lezárásáért, szerintük nem történt akkora károsodás, hogy le kelljen állítani a kőolaj szállítását. Ukrajna számára viszont aligha prioritás a Barátság kijavítása, amikor az oroszok folyamatosan szétlövik energetikai infrastruktúráját, és milliók maradnak áram és fűtés nélkül a téli hidegben. A szakemberekben és alkatrészekben is szűkölködő Ukrajnának alighanem a saját civil lakosságát szolgáló infrastruktúra kijavítása a prioritás, mintsem a két szomszéd megsegítése, akikkel amúgy is feszült, sőt fagyos a viszonya.

Mindezek nyomán Magyarország és Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízel szállítását a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállásáig. Ez elvileg jelentős érvágás az ezer sebből vérző Ukrajna számára, de Lengyelország rögtön bejelentette, hogy pótolja a kieső magyar és szlovák importot.

Közben Budapest és Pozsony is a stratégiai állami tartalékokhoz folyamodott a belföldi ellátás biztosítására, illetve Horvátországhoz fordult segítségért az EU-s szolidaritás nevében. Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Mol már megrendelt 500 ezer tonna orosz kőolajat tengeri szállításra Horvátország kikötőjébe, majd onnan az Adria vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába.

Csakhogy a magyar–horvát viszony sem felhőtlen, szintén az energetikai ügyek miatt. A horvátok már 2023 óta ajánlják a még Kádár és Tito idején épült Adria vezetéket alternatívaként a Barátságra, hogy Magyarország és Szlovákia csökkentse orosz függősségét. Magyarország viszont visszautasított minden horvát ajánlatot, tavaly például 4,9 millió tonna kőolaj érkezett a Barátságon és csak 400 az Adrián. Sőt, a két ország között valós számháború zajlik az Adria kapacitását illetően. Zágráb szerint az Adria akkora kapacitással rendelkezik, hogy nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia teljes szükségletét fedezi, Budapest szerint viszont a kapacitás még Magyarország szükségleteire sem elégséges.

A horvátok zokon vették, hogy a magyarok éveken keresztül csökönyösen elutasították az orosz forrásokról való lemondásra szóló ajánlatukat a közös EU-s szolidaritás jegyében. Most a fagyi visszanyal, Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter ironikusan válaszolt a magyar kérésre – örvend, hogy Budapesten felfedezték az EU-s szolidaritást. Ugyanakkor jelezte, hogy Horvátország kész segíteni a két országnak, de nem orosz olajjal, az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szankciókkal összhangban. Az energiahordozók jelentik ugyanis az elsődleges bevételi forrást az orosz hadigépezet számára.

Az amerikai nyomás sem elhanyagolható, Trump régóta nehezményezi az európaiak orosz energiavásárlását, sőt, Indiára és Törökországra is nyomást gyakorol, hogy mondjanak le az orosz kőolajról és földgázról.