Petíció

Húsz évvel a rendszerváltás után a kommunista diktatúra tartópilléreinek, a pártaktivistáknak és szekusoknak hajszálluk sem görbült, s az idő elteltével egyre inkább eltávolodik a „kommunizmus Nürnbergjének” gondolata. Jóllehet az emberiség elleni bűn soha sem évül el.

Nemcsak jogilag nem vonták felelősségre végtelen gaztetteikért, még erkölcsileg sem. Az egykori szekusok és pártaktivisták továbbra is vezető pozíciókat töltenek be a politikai és főleg a gazdasági szférában, az idősebbek, pedig egekig érő nyugdíjakat kapnak.

Három évvel ezelőtt Traian Băsescu elítélte a román állam nevében a kommunizmust, de további lépések nem követték, noha az államfő akkor erre szólította fel a politikumot. Tekintettel a politikai osztály nagy részének „minőségére”, illúzió lenne bármilyen igazság-szolgáltató intézkedést várni tőle. Bőven volt ideje 20 év alatt.

Az égbekiáltó igazságtalanság továbbélése láttán a minap jászvásári történészek nyílt petíciót indítottak a szekus-nyugdíjak csökkentésére. Az erkölcsi felelősségre-vonás lenne a minimális ésszerű lépés, ha már a jogi elmaradt. Németország megtette az egykori DDR területén, nemrég Lengyelország is hasonló törvényt hozott: a rendszerváltás előtti titkosrendőrök nyugdíját az országos minimumra csökkentették. Csehország, pedig még 1990-ben törvény által 10 évre tiltotta meg a pártaktivisták és szekusok politikai szerepvállalását.

A petíció – melyet több ezren írtak alá – mégsem került a közérdeklődés központjába. A sajtó figyelmét éppenséggel a hókusz-pókusz és babona köti le.

Holott a szekus-nyugdíjak drasztikus lefaragása létfontosságú. Nem gazdasági szemszögből – noha ezáltal a simán megoldódnak a nyugdíjalap gondja, sőt, több millió becsületes nyugdíjas juttatása is növekedhetne – fontos, hanem mindenekelőtt erkölcsi megfontolásból. A jelenlegi helyzet, melyben az állam azokat díjazza, akik meggyilkolták a másképp gondolkodókat, pusztították a közerkölcsöt, megcsonkították a társadalmi értékrendet, terrorizálták és nyomorba kényszerítették a lakosságot, miközben áldozataik gyakran nyomorban tengődnek, finoman fogalmazva vérforralóan igazságtalan.