Politikai kísérlet

Külföldön már megkezdődött a szavazás az államelnöki választás második fordulóján, amikor múlt pénteken az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az első fordulót. Az az Alkotmánybíróság, amely előző héten elrendelte az első fordulón leadott összes szavazat újraszámolását, majd az újraszámolás befejezése nélkül érvényesítette! Sőt, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) iratainak szerdai nyilvánosságra hozatala után, csütörtökön is azt állította, hogy csak a döntőbe jutott két jelölt óvhatja meg a második fordulót. Óvás tőlük nem érkezett, a talárosok mégis érvénytelenítették a teljes államelnöki választást!

Iohannis és Ciolacu a CSAT ülésén már az előző héten értesült a titkosszolgálati információkról, mégsem tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, mielőtt az hitelesítette volna az első forduló eredményét. Arról nem is beszélve, hogy az információk meglehetősen homályosak, és a titkosszolgálati jelentések korántsem egyeznek, egyesek orosznak vélt kibertámadásról szólnak, mások viszont megcáfolják azt! Ráadásul a külföldi titkosszolgálat vezetője külföldre utazott vasárnap a Forma–1-es versenyre, amikor az ország állítólag orosz háttértámadás kereszttüzében lenne!

Mindez az EU- és NATO-tag Romániában történt. Bukarestben teljes a káosz, a mélyállamban pánik és fejvesztés uralkodik, a rendszer jobb keze nem tudja, mit csinál a bal!

Sokakban vetődött fel a gyanú, hogy Georgescut a háttérből kötélen rángatják. De ki(k)? A régi szeku, vagy a KGB-utód FSZB? Pályafutása inkább Georgescu szekus kötődésére utal. Valószínűleg olyan játékos, akit nem azért küldtek a pályára, hogy gólt rúgjon, hanem hogy elgáncsolja az ellenfelet. Valami azonban elsiklott, Georgescu kapura tört a labdával, és ziccerbe került. Talán ezért kellett lefújni a mérkőzést, főleg, hogy Lasconi is meglepetésszerűen jutott be a döntőbe, miközben a rendszer jelöltjei – különösképpen Ciolacu – kisestek, s még a szavazatok újraszámlálása sem juthatta be oda.

Vagyis a feltételezett orosz fenyegetésre hivatkozva hozták meg a példátlan döntést. Méghozzá primitív módon. Még Moszkvában sem süllyedtek idáig. Ott is kizárták az államelnöki választásból a békepárti jelölteket, előbb Ekaterina Duncovát, majd Borisz Nadezsdint, de azt a választási hatóság kezével tették, a jelöltségek érvényesítésekor, s mindketten bírósághoz fordulhattak jogorvoslásért. Az már más tészta, hogy beadványaikat elutasító orosz bíróságok mennyire „függetlenek”, a törvényes formaságokat azonban betartották.

Bukarestben viszont a látszatra sem adtak, nem számít, hogy kilóg a lóláb, vagy az egész ló. 

Az Alkotmánybíróság egymásnak ellentmondó döntései arra utalnak, inkább a mélyállamot szolgálja, mintsem a társadalmat védelmezi meg annak túlkapásaitól.

A népharag ugyanis hatalmas pofont kent le a rendszernek az urnáknál, a talárosok viszont fölülírták, és ismét Iohannist és Ciolacut hozták döntő pozícióba, csupán Ciucăt áldozták fel.

„A polgárok bizalma az állami intézményekben olyan mértékben megrendül, hogy visszaállítani nem lesz lehetséges” – jegyezte meg Kelemen Hunor, hozzáfűzvén, hogy ez súlyos következményekkel jár hosszú távon.

Netán Orbán Viktornak volt igaza, amikor még a bukaresti intézményi cirkusz láttán azt mondta, hogy Romániában kísérlet zajlik?