Románia csatlakozik a schengeni övezethez

Elhárult az utolsó akadály, a magyar elnökség erőteljes nyomására az EU belügyminiszterei elfogadták Románia és Bulgária teljes körű csatlakozását a schengeni övezethez. Január elsejétől megszűnnek az állandó ellenőrzések a magyar–román, román–bolgár és bolgár–görög határokon, fél évig azonban továbbra is lesznek ideiglenes jellegű, szűrőszerű ellenőrzések.

A határellenőrzés mentes övezet jövőre lesz 40 éves, Franciaország és Nyugat-Németország 1985-ben csatlakozott a Benelux államok közötti szabad mozgási egyezményhez. Belgium, Hollandia és Luxemburg már a hatvanas években felszámolta az egymás közötti határellenőrzést, a franciák és a németek a hármas határon fekvő luxemburgi Schengenben írták alá a csatlakozást, ezért nevezik schengeni övezetnek. Idővel a többi EU-s tag is csatlakozott, Magyarország és a többi kelet-európai ország például 2007 végén. Sőt, az EU-n kívüli Svájc, Norvégia és Izland is tagja a schengeni övezetnek.

Jelenleg az EU 27 tagországa közül Románián és Bulgárián kívül csak Ciprus és Írország nem tagja az övezetnek. Szigetország lévén, utóbbi kettőnek nincs szárazföldi határa más Schengen-országgal, ezért nem is szándékoznak csatlakozni.

Románia és Bulgária már 2011 óta megfelelnek a schengeni övezet technikai követelményeinek, vagyis az egyetlen objektív, konkrétan felmérhető kritériumnak. A csatlakozás szubjektív megfontolások miatt húzódott el, előbb Hollandia, majd Ausztria (háttérben pedig más nyugati országok is) attól tartottak, hogy Románia és Bulgária nem képes hatékonyan megvédeni az övezet külső határait. Mindenekelőtt az illegális migránsoktól. Bécs nem is titkolta, hogy ezért vétózta meg 2022-ben és 2023-ban a két ország csatlakozását, mert a balkáni migráció fő útvonala áthelyeződhet az egykori Jugoszlávia területén áthaladó, rövidebb útról a kelet-balkáni folyósóra. Elég ránézni a térképre: a görög–bolgár, bolgár–román és román–magyar határellenőrzés felszámolásával három védővonal tűnik el, megnyílik az út az unió belseje felé, amit az embercsempészek nyilván kihasználnak. A Schengen-tag Görögország eddig is a csempészek egyik kiemelt célpontja volt, de onnan szárazföldön nehéz tovább szállítani az illegális migránsokat, amikor minden határon ellenőriznek. Bécs ezen védővonalak felszámolásától tartott.

Magyarország viszont a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának előmozdítása mellett Románia és Bulgária schengeni csatlakozását jelölte meg hat hónapos soros EU-s elnöksége prioritásának. Végül is Románia Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, ráadásul az erdélyi magyarság és az anyaország kapcsolata is könnyebbé válik. Budapest komoly diplomáciai háttérmunkába fogott, melynek kulcsfontosságú lépése a november végén Budapesten megkötött osztrák–magyar–román–bolgár négyoldalú megállapodás. Lényegében azzal dőlt el a két ország csatlakozása, Magyarország azzal húzta be Romániát és Bulgáriát a határellenőrzés-mentes európai övezetbe megalakulásának negyvenedik évfordulójára.