Szegénység

A szegénység elleni küzdelem évének nyilvánította az Európai Unió az idei esztendőt. Aktuális, halaszthatatlan, szép és nemes kezdeményezés, engedtessék meg nekem azonban, hogy mégis kételkedjem megfogalmazott célkitűzései sikerében. 

Abban, hogy e régió, amely a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb területének számít, 2010 végén már kevesebb szegénységgel fenyegetett lélekkel számolhat, mint a jelenlegi nyolcvanmillió. De főleg abban, hogy Romániában valamivel is csökkenni fog az éhezők, alultápláltak, szegények és a szegénység küszöbén jóval alul életüket tengődők tömege. Hivatalos adatok szerint a szegénységi ráta nálunk 18,5 százalékos, a valóságban azonban sokkal nagyobb, a szóródás pedig megdöbbentő. Hiszen ha még ezt az adatot is vesszük figyelembe, akkor is tudnunk kell: a városok lakosainak 6 százaléka szerepel szegényként, a vidék 29,5 százaléka, a romániai gyerekek közel 30 százaléka, a két-vagy többgyermekes családok 40 százaléka számít szegénynek. S még ha ezek az adatok valóságosak is lennének, akkor se hiszem, hogy az EU idei szegénység elleni küzdelmének évében valamivel is javulhatna ez a helyzet. 

Az az érzésem, hogy lelkiismeret-furdalással rendelkeznek az Európai Unió korántsem szegény bürokratái, jobb híján, igazi megoldások keresése helyett ezért hirdették meg ezt a szépen és nemesen hangzó akciósorozatot, melynek hivatalos elindítására január 21-én kerül sor Madridban. Az európai közösség 18 millió eurót szán e célra, ebből Románia 350 ezret kap, amihez társfinanszírozásként ugyanannyit még hozzá kell tennie. De mit lehet 350 ezer, illetve 700 ezer euróból megvalósítani? Lesznek országos és nemzetközi szegénység témájú  konferenciák (az elsőre Bukarestben, februárban kerül sor, mint nyitányra), lesznek szegénységellenes szemináriumok, olvashatunk majd az újságokban a szegénység témájára felhívó cikkeket, lesznek plakátok, nyomtatnak brosúrákat, szórólapokat, festenek bannereket, indítanak majd gyermekrajzversenyeket, hamarosan megjelenik egy internetes honlap is a nemes küzdelmi év célkitűzéseivel. Aztán év végén kipipálják majd az akciót, az EU bürokratáinak lelkiismerete megnyugszik vagy elalszik, a szegénység pedig marad. Vagy fokozódik.