Szembenállás

Fekete és fehér, tűz és víz: Románia és az EU gyakran a megtestesült ellentét. Amit Brüsszel, a nyugati politikusok, nyugati sajtó vagy tekintélyes nyugati civilszervezetek dicsérnek Romániánál, azt a bukaresti politikum pocskondiázza. Szinte rendszeresen.

A Traian Băsescu államfővel való tegnapi találkozás után José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggályait fejezte ki az ANI hatáskörének alkotmánybíróság általi súlyos megcsonkítása miatt. Az EU első számú vezetője hangsúlyozta, mennyire kiemelkedően fontosnak tartja a politikusok vagyonát vizsgáló intézmény függetlenségének és széles hatáskörének biztosítását. Teljesen érthető, hiszen olyan országban, mint Románia, ahol tombol a politikai összeköttetésű, magas rangú korrupció, létfontosságú ennek hatékony vizsgálata és megfékezése. Az ANI létrehozását az EU követelte ki. A bukaresti politikai osztály jelentős része viszont tapsolt, amikor múlt héten a taláros testület korlátozta az ANI hatáskörét.

Féléves jelentéseiben az EU – és általában a nyugati politikusok, civilszervezetek, üzleti körök és sajtó – rendszeresen a magas szintű korrupciót nevezi meg Románia messze legnagyobb problémájának. A virágzó korrupció azonban nem szálka a bukaresti politikum szemében, az ellene való küzdelem nem prioritás.

Féléves országjelentéseiben Brüsszel nem győzi dicsérni a DNA szakmaiságát és függetlenségét. A bukaresti politikai osztály viszont állandóan szidja, s részrehajlással vádolja – elsősorban az ellenzék, noha a hatalmi oldal sem rajong túlságosan érte.

Az utóbbi 3 évben a bukaresti politikum nagy része a demokráciát veszélyeztető állítólagos elnöki diktatúrát hangoztatja. Brüsszel viszont nem lát diktatúra-veszélyt, legalábbis egyetlen országjelentésében, politikai állásfoglalásában sem említett ilyesmit.