Személycsere Kijevben?!

Komoly válságba kerültek az ukrán–amerikai kapcsolatok. Az amerikai kormányzat a katonai segélyek felfüggesztése után a hírszerzési együttműködést is megszakította Ukrajnával. Ez még súlyosabban korlátozza Kijev védekezési képességeit, és gyakorlatilag „megvakítja” az országot az orosz támadásokkal szemben. Az amerikai hírszerzési adatok kulcsfontosságúak Ukrajna számára az orosz katonai célpontok azonosításához és a védekezéshez a több mint három éve zajló honvédő háborúban. Ezek segítségével Kijev előre értesült az orosz bombázók felszállásáról, így több perctől akár több óráig terjedő felkészülési időt nyert a támadások előtt. Ennek köszönhetően a mobil légvédelmi egységek idejében ki tudtak vonulni, hogy a kritikus infrastruktúra célpontjai előtt elfogják az orosz drónokat. A hírszerzési együttműködés megszakítása jelentősen korlátozza Ukrajna képességét az orosz hadsereg mozgásának nyomon követésére és a civil lakosság megvédésére az egyre intenzívebbé váló légitámadásokkal szemben, a HIMARS légvédelmi rakéták is használhatatlanok amerikai információk nélkül.

A két egymást követő döntés komoly érvágás Ukrajnának, az orosz támadások egyre több áldozatot szednek. Európa pedig képtelen pótolni az amerikai támogatást, bármennyire is hangoztatják az Ukrajna melletti feltétlen kiállást. Európának sem fegyvere, sem lőszere és mindenekelőtt korszerű hadi információs technológiája sincs, amivel kompenzálhatná a kieső amerikai támogatást.

A botrányosnak sikeredett Fehér Házi találkozó után Trump a Capitoliumban tartott beszédében a korábbiakhoz képest enyhébb hangnemet ütött meg Ukrajnával kapcsolatban, a kétoldalú viszony azonban így is sokat romlott az utóbbi időben.

Washingtonban meg is kérdőjelezték Zelenszkij legitimitását, mivel elnöki mandátuma tavaly lejárt, s a háború miatt nem került sor újabb választásra. A britek rögtön figyelmeztették a Fehér Házat, hogy háborúban nem tarthatnak választást, Nagy-Britanniában is ezért maradtak el az 1914-re, illetve 1940-re tervezett választások, s meghosszabbították az 1910-ben, illetve 1935-ben megválasztott hatóságok mandátumait.

Az amerikaiak azonban elkezdték a puhatolózást a potenciális utód keresésére. Trump csapatának négy magas rangú tagja titkos megbeszéléseket folytatott az ukrán ellenzék képviselőivel, nevezetesen Julia Tyimosenko volt miniszterelnökkel és Petro Porosenko volt államelnökkel. Mindketten megerősítették az amerikaiakkal való tárgyalásokat, ugyanakkor leszögezték, hogy ameddig a háború tart, szó sem lehet választásokról. Nem is nagyon lenne esélyük, egy brit közvélemény-kutató cég által végzett friss felmérés szerint Porosenko támogatottsága 10% körüli, Tyimosenkoé pedig alig haladja meg az 5%-t, miközben Zelenszkij elnöké 44%. Érdekes módon az amerikaiak nem puhatolóztak (vagy legalábbis eddig nem) az elnök valós kihívóinál. Az ukrajnai ellenzék vezére ugyanis Vitali Klicsko egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok, Kijev jelenlegi polgármestere. Az ország legnépszerűbb személyisége pedig Valeri Zaluzsnîj, a hadsereg volt főparancsnoka, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete. Tavaly februári leváltása óriási felháborodást váltott ki Ukrajnában, a társadalom majdnem egyöntetűen az orosz invázió visszaverése nyomán nemzeti hősnek tekintett főparancsnok mellé állt. Zaluzsnîj ugyan nem politizált, legalábbis eddig, de nem is zárkózik el ettől, meglovagolva óriási népszerűségét.

Vagy az amerikaiak talán azért nem puhatolóztak Zelenszkij valós kihívóinál, mert azok az elnöknél is keményvonalasabbak? Klicsko felvetette néhányszor, hogy Zelenszkij keményebben és határozottabban kellene fellépjen az orosz agresszorral szemben, Zaluzsnîj pedig a minap rohant ki élesen a Trump-adminisztráció ellen, azzal vádolva az amerikai vezetést, hogy tönkre teszi Európát és Oroszország karjaiba dobja hazáját. Velük aligha lenne könnyebb tárgyalni, mint Zelenszkijjel.