Szomszédságpolitika

Beregszászon találkozna Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A leendő magyar kormányfő javaslata a két ország közötti megromlott kapcsolatok rendezését, valamint a kárpátaljai magyarok anyanyelv használati jogainak a visszaállítását célozza. Korábban Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett telefonon a felvidéki magyarok jogairól, azok tiszteletbetartását nevezte meg a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltételének.

Nyilvánvaló, hogy alaposan át kell gondolni a magyar szomszédságpolitikát. Ausztriával, Szlovéniával, Szerbiával és Romániával aránylag jók a kapcsolatok, a magyar–ukrán és magyar–szlovák kapcsolatok azonban jelentősen megromlottak, de a magyar–horvát viszony sem túl fényes az energetikai viták miatt.

Az ukrán–magyar viszonyt kétoldalú ellenséges lépések juttatták történelmi mélypontra. Kijev ugyanis korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát, a nyelvtörvény lényegében kizárja a közéletből és a magánszférába és a templomokba száműzi azt. Az anyanyelvű oktatást korlátozó törvény sosem lépett érvénybe, tavaly el is törölték. Budapest viszont ukrán-ellenes politikájával csapta ki a biztosítékot Kijevben. Vagyis mindkét fél komolyan át kell hogy vizsgálja hozzáállását.

A szlovák–magyar kapcsolatok megromlása egyoldalú szlovák lépésekre vezethető vissza. Egy decemberben elfogadott törvény szerint börtönbe kerülhetnek azok, akik megkérdőjelezik a hírhedt Beneš-dekrétumokat. Edvard Beneš csehszlovák elnök kezdeményezésére 1945 és 1948 között törvények sorozatát fogadták el, melyek a németeket és a magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat, és megfosztották őket állampolgárságuktól. A hírhedt Beneš-dekrétumok jogi alapot szolgáltak a történelem egyik legnagyobb etnikai tisztogatásának: több mint hárommillió németet és mintegy 75-80 ezer magyart telepítettek ki erőszakkal őseik szülőföldjéről. A jogszabályok azóta is érvényben maradtak, sőt, Fico kezdeményezésére 2007-ben Szlovákia meg is erősítette őket, ami kicsapta a biztosítékot még a nemzeti elkötelezettséggel aligha vádolható Gyurcsány kormánynál. Tavaly decemberben Fico ennél még tovább ment. Közben Pozsony és Budapest szerint a magyar–szlovák viszony állítólag jobb, mint valaha! Az ukrán–magyar és a szlovák–magyar viszonyok kezelése is hozzájárulhatott a Fidesz választási vereségéhez.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb a határon túli magyarok jogainak védelme. Szerbia, Románia, és Ukrajna nem minősíti kollektív bűnösnek az ottani magyar kisebbséget, az EU-s tag Szlovákia viszont igen! Sőt, Szlovákia – szintén egyedüliként – még a kettős állampolgárságot sem fogadja el, megfosztja szlovák állampolgárságuktól azokat, akik felveszik a magyart. Ezen 2011-es törvény szintén a Fico-kormánynak „köszönhető”. Ennek alapján fosztották meg szlovák állampolgárságától és a vele járó jogoktól a 99 éves Tamás Ilonkát, a Szlovákiában és Magyarországon egyaránt kitüntetett tanítónőt. 

Ukrajna is tiltja a kettős állampolgárságot, Kijev azonban szemet hunyt annak tömeges megjelenése fölött. A mintegy százezres kárpátaljai magyar közösség szinte testületileg vette fel a magyar állampolgárságot, sőt, nemcsak ők, hanem más nemzetiségűek is, a román és lengyel állampolgárságot pedig még többen, és hajszáluk sem görbült emiatt.

Magyar Péter világosan leszögezte Ficónak, hogy csak akkor tudnak bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyarok földjeinek elkobzására a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.