Álláspont

A múlt hét végén újabb intőt kapott Románia. Ezúttal nem Brüsszelben, az Európai Unióban, hanem Strasbourgban, az Európa Tanácsban írottat.

Kifelé araszolunk a tél leghosszabb hónapjából. Nem siethetünk annyira, hogy január utolsó napján ne emlékezzünk városunk két jeles személyiségére.

Mi (naiv adófizető polgárok) eddig nem tudtuk, hogy mi hiányzik még államléti biztonságunkhoz és boldogságunkhoz.

Sokszor voltam úgy, még tanár koromban, a katedrán, osztályfőnöki órán, hogy valami eredetit, okosat akartam mondani, tömören, frappánsan s főleg hatásosan. Valamit, aminek íze van, ami a lényegre tapint, ami megvilágítja a sötétséget.

Állok a díszkivilágított Szabadság téren. Szépen mutat a fénysátorral, készül a fénykép. Szerencsére a háttérig nem ver el a villanófény, a képen nem látszanak az elhanyagolt, koszos, pergővakolatú homlokzatok.

Megoldják a visegrádi négyek azt, amit az EU nem képes? Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint Budapest, Prága, Varsó és Pozsony olyan tervet dolgoz ki, amely még a Balkánon létesítendő védővonalon állítaná meg a migránsözönt.

Románia határát is átlépték – természetesen illegálisan – a muszlim migránsok. 60 személyről van szó, kizárólag 20 és 40 év közötti férfiak, akik Pakisztánból, Afganisztánból, Irakból és Marokkóból (!) származnak.

Talán van még, aki emlékszik az annak idején nagy port vert ügyre: 2006 őszén Londonban meghalt egy Alekszandr Litvinenko nevű volt orosz kém, a FSB (volt KBG) tisztje.

Két hónap: ha ennyi idő alatt nem sikerül megoldani a migránsválságot, schengen összeomlik, s azzal akár az Európai Unió politikai konstrukciója is, figyelmeztetett Donald Tusk, az EU-tanács lengyel elnöke.

Ha elismerést fogalmaznak meg, ha díjat „osztanak ki” óhatatlanul kérdések fogalmazódnak meg.
Kiket díjazunk? Miért? Megérdemlik-e?

Egy héttel ezelőtt szűkszavú közlemény tudatta a közvéleménnyel, hogy január tizenötödikén a kormány épületében a Szociális, Család-, és Munkaügyi miniszter találkozott a nyugdíjasok országos szövetségének elnökével és a romániai idős emberek tanácsának vezetőjével.

A városnak a nemzeti bajnokságok első vonalában szereplő egyetlen csapata a női kosárlabda.

Mit üzentek egykoron a régi aradi képeslapokon?
Hogy még érthetőbb legyek, két lelkes lokálpatrióta – egy magyar és egy román – sok más fiatal segítségével albumot szeretne összeállítani a hajdan volt városról. Nevezetes épületeiről, utcáiról tereiről, hangulatáról.
Talán lakosairól is.

November óta folytatódik a már-már hisztériás hangnemet is megengedő sajtókampány, amely az ellen háborog, hogy az irigyelt, gazdag és civilizált Norvégiában (tehát nem egy észak-koreai, vagy ahhoz hasonlatos diktatórikus államban) égbekiáltó kegyetlenséggel viselkednek a hatóságok egy román családdal.

Új politikai szemlélet hónosodik-e meg 2016-ban Romániában? A bukaresti diszkótragédia nyomán utcára vonuló civilek jóformán az 1989 utáni, csontvelőig korrupt teljes politikai rendszer gyökeres megváltoztatását követelték. Követeléseik politikai eredményekkel jártak, a népi felháborodás nyomán lemondott a Ponta-kormány.