2010-ben a tavalyinál kisebb arányban hívtunk le EU-s alapokat

A 2010-es Európai Uniós pénzalapok lehívása a tavalyi szint alatt marad, az egyedüli terület, amelyre ez nem érvényes, az a mezőgazdaság – vélekedett Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója.

„A kilencedik hónap végére 70%-nál is gyengébben teljesítettünk 2009-hez képest. A különbség igen nagy, nem látom, miként lehetne felgyorsítani a folyamatot. Nagy annak a valószínűsége, hogy idén az alapok lehívásának aránya a 2009-es szint alatt maradjon. A mezőgazdaság és az erdészet az egyedüli kivétel ez alól (…), a halászat terén az EU-s alapok lehívása még mindig nulla (…), a strukturális és kohéziós alapok esetében kilenc hónapra a 2009-es aránynak kevesebb mint felét sikerült lehívni” – mondta Isărescu a központi banknál az európai alapokról szóló szemináriumon.

A Román Nemzeti Bank kormányzója szerint az alapok lehívására van ugyan érdeklődés a cégek, a jegybank, a kormány és az elnöki hivatal részéről is, de az EU-s alapok lehívásának kicsi aránya „nézeteltérésekről, érdektelenségről, hanyagságról” tanúskodik.

„A BNR-nek érdeke, lehívni ezeket a pénzeket, mert felmerül a kérdés, miből fizetjük ki a 20 milliárd eurót, a 20 milliárd eurós EU-s alapokból. Tehát érdekeltek vagyunk (…) A kormány? Hát ha nem nagy kétszínűség lenne. Az államelnök? Nem őt dicsérjük, de nagyon sokszor elmondta, hogy ez nemzeti érdek és elsőbbséget kell élveznie. Tehát a csúcson mindenki érdekelt. Lehet hiányzik ez az érdekeltség a jóváhagyások láncolatában, s ez azt jelenti, nem megfelelően építették fel. Nekik a megvalósítások szerint kellene pénzt felvenniük, nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontok szerint is”, egészítette ki Isărescu.

A jegybank elöljárója szerint mikro-szinten még ennél is jogosabb az érdeklődés, mert ezeknek a pénzalapoknak az átutalása a román cégek tőkésítését jelentené.

Mediafax