Ápoljuk, szeressük a szobanövényeinket!

2010. december 1. 20:01 (szerda) /
A szobanövények megkötik a káros anyagokat, szűrik és tisztítják a szoba levegőjét. A levelek felülete – különösen a bolyhos növényeké – felfogják a port és a kormot.A fotoszintézis által a napfény kémiai energiává válik, ezáltal a növények felhasználják a levegőben lévő szén-dioxidot, és oxigént bocsátanak ki. Így otthonunk levegője nemcsak frissebb lesz, de egyúttal eltűnnek belőle a szennyezőanyagok is. Azáltal, hogy a gyökerek nedvességet szívnak fel és a levelek párologtatnak, a növények szabályozzák a lakás páratartalmát és hőmérsékletét. Mindezeken felül, a növények és virágok illata javítja a lakás levegőjének minőségét.  A szobanövények gondozása és ápolása sok örömet jelenthet mindnyájunk számára.Egészségesen tartásuk, és vonzó külsejük megőrzése nem különösebben bonyolult vagy időigényes, inkább azok alapigényeinek megértésére épül. A növények megfelelő minőségű fényt, hőmérsékletet és páratartalmat kívánnak a fejlődésükhöz.      Táplálékot kell biztosítanunk számukra, és megfelelő talajt, majd, ha a cserepüket kinőtték, át kell ültetni őket. Ne feledjük, hogy a megfelelően tartott és gondozott növények, mint a természet képviselői, életet és színt hoznak be mindennapjainkba.A szobanövények testesítik meg otthonunkban a természetet: élő, gyarapodó „lények”, amelyek természetes formáikkal, színeikkel és illatukkal teljessé teszik és megszépítik a belső tereket. Azonban pusztán találomra összeválogatva a rendezetlenség érzetét keltik, és elüthetnek az adott helyiség dekorációjától.   Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napszakok hőmérsékletének meghatározó voltát, a fényviszonyokat, a huzatot, a gyerekeket, a háziállatokat és a belső terek nagyságát sem.A növények elrendezése, csoportosítása és elhelyezése ízlés dolga, ezért igazán nem is lehet annak szigorú szabályait felállítani. Azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy nem elég csupán magára a növényre összpontosítani: figyelembe kell vennünk a növénytartót is, amelybe majd a kiválasztott növényt akarjuk elhelyezni, valamint a hátteret és az összeállításunkat körülvevő bútorokat is.Ezen felül, vagy éppen ez előtt pedig még azt is, hogy az adott mikroklímában vajon jól érezi-e majd magát a növény. Hihetetlen, hogy a növények mennyire át tudják alakítani egy-egy szoba összképét! Gazdag szín- és formajátékukkal üde elevenséggel töltik meg a lakást. A magukban álló, magasra nyúló növények szépen „megtöltik” a csupasz sarkokat. Az asztalon gyülekező kisebb virágos növények törékeny bájukkal és vidám színeikkel kelthetik életre a szürke egyhangúságot.A testesebb növények izgalmasan alakíthatják a szoba szerkezetét. A magas, mutatós, leveles növények mellé tegyünk szerényebb, apró, tarka kúszónövényeket és évelő virágokat.A növényeket hatásosan társíthatjuk például egy szép szoborral, tengeri kagylók gyűjteményével, esetleg üvegbe tett érdekes formájú kavicsokkal is. A konyhában meghitt hangulatot kelthetnek a magasba erősített sínről lelógó, szárított gyógynövények, vagy a különféle mezei virágokból kötött csokrok.Sokkal nagyobb örömöt ad, ha magunk termeljük meg a friss fűszernövényeket, mintha szárítva vásárolnánk meg azokat az üzletben. Kedvenc fűszernövényeinket könnyen termeszthetjük a konyha ablakában, vagy egy párkányra állított ablakládában, illetve az erkélyen is. A petrezselyem, a metélőhagyma, a bazsalikom vagy a körömvirág egy-egy nagyobb cserépben is jól érzi magát. Az ablakpárkányon sorakozó, az ablak előtt kosarakban lógó, vagy az ablakokba szerelt üvegpolcokon álló apró növények fölöslegessé tehetik a függönyt, és sajátos hangulatot adnak a szobának. Amikor egy helyre csoportosítjuk a növényeket, az ugyanolyan fajtához tartozók természetesebb hatást keltenek egymás mellett. A legszigorúbb szabály, amely alól soha nincs kivétel: nem kerülhet növény a televízióra, rádióra, hűtőszekrényre, hifitoronyra, semmilyen elektromos berendezésre valamint fűtőtestre sem, amikor az melegít! Nagyon fontos, hogy vigyázzunk a szobanövényeink egészségére. A növény gyengeségét, pusztulását nemcsak a kártevők okozhatják, hanem a betegségek is. A betegségek általában valamilyen termesztési hiányosság miatt jelennek meg a növényen, és bár nem terjednek el olyan gyorsan, mint a kártevők, de a megtámadott növény sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem tud helyrejönni.Ha időben észrevesszük a növényen megjelent betegséget, valószínűleg meg tudjuk menteni, de vannak olyan esetek is, amikor már nem tehetünk semmit.Az egyik kezelhetetlen betegségtípus a vírusok által okozott elváltozás. A növények levelei mozaikszerűen foltosak, a virágokban is színelváltozások jelennek meg, és az új hajtások csavarodottak, girbegörbék. Ilyenkor a beteg növénytől meg kell szabadulni. Szerencsére a vírusos fertőzések nem elterjedtek, és egyik növényről a másikra is csak közvetítők, például levéltetvek révén kerülnek át. Ennél sokkal elterjedtebb betegség az ablakpárkányon tartott növények között az epren és szőlőn is gyakran megjelenő szürkepenész. A leveleken és a száron puha, vattaszerű szürke penészfolt figyelhető meg, ami átterjedhet a virágokra és a bimbókra is, végül pedig a teljes növény elpusztulását okozza.A nedves virágföldben, túlöntözött vagy túlzottan párás környezetben tartott növényeknél jelenik meg. Leginkább azokat támadja, melyeknek a levele puha, bolyhos vagy apró szőr borítja. A fokföldi ibolyánál, a begóniánál, a muskátlinál és a ciklámennél gyakran megjelenő betegség. Kezdetben még megmenthetjük a növényt, ha levágjuk a beteg részeket, szellősebb, szárazabb helyre tesszük, és csökkentjük az öntözést, viszont ha későn vettük észre, akkor nemcsak a növénytől kell megszabadulni, de még a virágcserepet is csak alapos mosás után szabad újrahasználni. A lisztharmatot megláthatjuk a lakásban is. A hajtásvégeken és fiatal leveleken fehér liszthez hasonló bevonat jelenik meg, gyorsan terjed és a hajtások, illetve a levelek deformálódásához vezet. Ez is egy gyakori gombás megbetegedés a szobanövényeknél, szerencsére nem annyira veszélyes, mint a szürkepenész. A megjelenés kezdetén elég, ha a beteg részeket levágjuk a növényről, de ha tovább terjed és jobban eluralkodik, akkor  kezeléshez kell folyamodnunk. Télen erős zsurló- vagy édeskömény teával lehet permetezni a lisztharmatos szobanövényt és akárcsak a szürkepenész esetében, egy szellősebb, kevésbé párás helyet kell neki keresni. A levelek felső felén megjelenő fekete réteg a korompenész. Ez nem a növény betegsége, hanem a levéltetvek és pajzstetvek miatt megjelent fényes mézharmat rétegen élő gomba. Ez önmagában nem károsítja a növényt, de nagyon elcsúnyítja. Nedves, szappanos szivaccsal könnyen letörölhető, de jobb, ha még azelőtt lemossuk a ragacsos mézharmatot, mielőtt elkezdődne a „bekormosodás”.Ha a szobanövenyeket szeretjük, ők is viszonozzák szeretetünket.Cepan Claudiu agronómus

Hozzászólások